Veres Attila (Audiolife) : Az utolsó utáni első poszt – Shuguang SG-211-S
2022. április 02. írta: Analoglued

Veres Attila (Audiolife) : Az utolsó utáni első poszt – Shuguang SG-211-S

Az elmúlt egy évben miközben végig néztem, ahogy a magyar nyelvű ún, „hifi”, úgy nevezett „sajtó” egyenesen beleáll a földbe, előtte sem sok minden volt, de hát a semmiben az a kevés is soknak tűnik, szóval miközben egyértelmű és nyilvánvaló lett a helyzet, hogy ingyen senki nem csinál semmit, úgynevezett minőséget meg végkép nem, kb annyi jó téma jött velem szembe, mint azelőtt egy évig sem.
Kicsit hasonlított ez a TV2 által művelt sajtó nyelvhez, az: „életben volt még a halott, amikor a mentők megérkeztek” típusból. Úgy tűnt, csak csinálni kéne és menne. Ebben persze nincsen semmi meglepő, azért mert nekem nem volt kedvem többet csinálni, másoknak még lehetnek jó cuccaik, amikről adott esetben érdemes lenne írni is. Hogy ezek kereskedők, vagy csak sima audiofilek, az már szinte mindegy is volt. Kereskedők hála istennek nem nagyon kerestek – megspóroltak maguknak is egy kört. Ezek szerint a bolt megy, gondoltam.
Persze ez sem igaz, de valami van, amire lehet mondani, hogy megy. Ez is pont olyan, mint minden ebben az országban, hol megy, hol nem, az a lényeg, honnan nézzük. Eldöcög, ide ez pont elég.
Komolyan vehető kereskedő se nagyon van, komolyan vehető érdeklődő meg végképp ritka. (Zárójeles megjegyzés a zárójelen belül, hogy állítólag kint, tőlünk nyugatra a működő piacgazdaságokban a covid miatti lezárások alatt a fogyasztóknál bent ragadt, elkölthető lóvét, mert utazni ugye nem tudott, mondjuk hifire - is - verte el. Hát...., én erre inkább csak felvontam a szemöldököm, és most sem teszek másként, de a kereskedők ezt terjesztik.)
A szöveggel kapcsolatban a döntés az enyém, magamban is tarthatom, ha akarom. Fizetni úgyse fizet érte senki, ingyen dolgozom. A fogyasztó meg megszokta, hogy az interneten minden ingyen és végtelen mennyiségben áll rendelkezésre – mert hiszen a díjat megfizette a upc-nek érte, nem igaz?
Tessék mondani, hol lehet itt kommentelni? Beírnám, hogy mindenki szívja ki.

211-2.jpg

De hát nekem is vannak beragadásaim. Az egyik ilyen a csövek között a 211-es, amiről azt tartja a fáma, hogy a 2A3 után már csak a 211-es van, mármint lépcsőfok, ha ezt az egész hangminőséges dolgot egy lépcsőnek képzeljük. Az a bizonyos feljebb lépés, ugye. A kapcsolataimat nem vágtam el, így nem lepett meg, hogy Gábor írt egy mailt, amiben egy elég jó sztori volt, meg egy elég jónak tűnő erősítő, ami – minő meglepetés! – éppen 211-esekkel szerelt integrált volt. Aztán a mailt elolvasva, kiderült, hogy valami egész másról van szó.
De jöjjön a sztori első része, és mivel manapság a netflix és társai uralta képekben gondolkodik mindenki, majd figyelmeztessetek, hogy egy-két Cliffhanger és közeli legyen benne. Ja és öt-hat mondatban összefoglalható kapitalizmus kritika is kell mindenképpen, az is nagyon menő manapság.
De ezt talán meg tudom ugrani én is. Apropó a nevezett oldalakon (netflix, hbogo-n leledző zenei témájú filmek közül jó párat megnéztem. Utólag azt mondom, kár volt, de azért akadt egy-két olyan is, aminek volt azért valamicske tartalma is, a közhelyek és már régen ismert tények felsorolásán túl is.)

211-4.jpg
A Shuguangot talán nem kell bemutatni senkinek, aki ezt (értsd: Audiolife - a szerk.) az oldalt megnyitotta már legalább egyszer. Az egész elektroncsöves másod, illetve harmad, vagy sokadik virágzás is tőlük ered, ők látják el jelenleg a világot olcsón és nem túl drágán beszerezhető elektroncsövekkel. A nevük nagyjából a kínai cső szinonímájával forrt egybe. Gyártanak bérbe, gyártanak maguknak, és, mint utóbb kiderült: gyártanak a csöveikhez erősítőt is. Bár az előző mondatban az a szó, hogy „gyártanak” szerintem erősen véleményes és idézőjelben értendő, de létezik egy Shugugang márkájú integrált erősítő is, sg-211 típusnév van belemarva az alumíniumból készült előlapjába. Az erősítő integrált és elég érdekes a kapcsolástechnikája, mert a meghajtó csövei 2A3-asok; a méretei is elég komolyak, a súlya pedig 35 kiló. Ezt az erősítős nézte ki magának Gábor (félreértés ne essék, nem én Gábor - a szerk.). Az indíttatás eredetileg az volt, hogy, mondjuk a Line Magnetic hasonló színvonalú cucc mellett legyen megfizethető, ha és amennyiben mégsem olyan jó, nem lesz akkora bukás. Már az eredeti tervekben sem szerepelt az értékesítési szándék, hiszen ilyen erősítőket amúgy is nehéz eladni, egy igen szűk réteg érdeklődik irántuk, akik viszont igen, az vagy A: jobban szeretnek már kipróbált és elismert márkák közül választani, B: ha vesznek maguknak, akkor a legolcsóbbat keresik, nem fognak egy kereskedőnek jutalékot fizetni azért, amit ők maguk is beszerezhetnek a neten, C: építenek, vagy építettnek maguknak egyet, amibe azt teszik, amit szeretnének. De azért az se baj, ha elmegy belőle egy darab. Kevés olyan kereskedőt ismerek, aki önérdek nélkül szeretne jót adni a vevőinek. Gábor talán az egyik ilyen. (Nem kaptam pénzt a cikkért, de nyugodtan írd be a kommentbe, hogy Téged nem ver át senki – Magyarországon vagy, itt ez az alapelvárás, legyél bizalmatlan és gyanakvó.)

211-5.jpg
Cliffhanger egy. A kamera ráközelít a beszélő arcú színészre, aki két grimasszal és a tekintetével elárulja, hogy belső vívódáson megy keresztül, vagy valami jelentőségteljes dolog fog történni. Epizód vége, főcím.
Oké, mondtam magamban, miután elolvastam az e-mailt. Ha Isten is úgy akarja, meg nem leszek beteg, és még szabadidőm is akad, akkor egyszer talán elmegyek meghallgatni. Ami érdekes volt, hogy Gábor nem írta meg, milyen a cucc, csak azt, hogy mekkorát szívott vele. Mert hogy a megérkezett csomag kinézetre mindent teljesített, amit egy ilyen erősítőnek teljesítenie kell, de volt vele egy csomó gond is. Ez ugye egyáltalán nem meglepő, a high-end már csak ilyen, gondosságot igényel, macerás, ráadásul egy olyan erősítőről beszélünk, amiről alig van infó és pluszban még kínai is, tehát simán lehet jó, kevésbé jó, meg nagyon szar is. (Ez speciel bármire igaz, de a kínaiakra sajnos hatványozottan). Ahogy aztán leveleztünk, derültek ki a dolgok.

211-7.jpg
Cliffhanger 2: a távolban feltűnik egy autó. Senki nem tudja, ki ül benne. A nap szemből süt, a kocsi lassan közelít, por kavarog, a kocsi jön. Szuperközelin egy arc, kemény vonások, napszemüveg. Eltökélt arckifejezés, valami történni fog, vagy már túl is vagyunk rajta, de ez csak később fog kiderülni, az egész csak azért van, hogy fokozza a hatást – meg, hogy nézd meg a következő részt is.Szóval az volt a Shuguanggal, hogy egyrészt szarul szólt, nem volt basszusa és mintha torzított is volna.
A előfok csövek nem voltak elszigetelve a fedlaptól, így mondjuk egy csatlakozó kihúzása is behallatszott a csőkongás (mikrofónia, szaknyelven - a szerk.) miatt. Első körben persze mindenki hibára gyanakodott, de mind a kínai kereskedő, mind a gyár állította, hogy ez ilyen, ennek ilyennek kell lennie. Alulméretezett kimenő trafó? Ki tudja? Mindenesetre a műtőasztalon, azaz a mérőműszerek előtt az előbbi derült ki, vagyishogy alul van méretezve a kimenő, ezért az alacsony frekvenciás átvitele hagy némi kívánnivalót maga után. Úgy 200 hertztől lefelé elkezd elfogyni és torzít is mint a meszes. Mit lehet ilyenkor tenni?
Hát nagyjából semmit, a pénzt kifizetted, vissza nem fogják adni. Viszont a Mester, aki megvizsgálta az erősítőt, megér néhány mondatot. Lelki szemeim előtt megjelenik az audiofil szakik non plus ultrája.
Monitorszűrős szemüveg, kitérdesedett mackónadrág szigorúan pocakon felül viselve. Alapesetben lehet alatta is, de akkor számolni kell azzal, hogy hátul lógni fog, ami előnytelen, meg kényelmetlen is, mert ilyenkor jó szorosan meg kell kötni, le ne csússzon. Kígyómintás zokni és kínai papucs kombó, amin elöl óvatosan kiszimatol a szivacsról lelógó lábujjsor.

211-3.jpg
Szóval a vizsgálat során született egy teljes jegyzőkönyv is, ami önmagában egy műremek. Normál esetben ilyen és ehhez hasonló ügyeket el szokták intézni azzal, hogy egy wordbe vagy egy e-mailben leírják, mi a baj és slussz. Nem így a mi emberünk, aki konkrétan kötve fűzve, mint egy szakdolgozatot adta le a mérések eredményeit, fotókkal és olyan mondatokkal, amitől egészen a hajvonalamig szaladt a szemöldököm. Szóval mindenkinek tudom ajánlani, megdolgozott a pénzért rendesen.
A kérdés persze nyitott maradt, vagyis, hogy mi lenne a megoldás? Valamit mégiscsak kellene kezdeni az erősítővel, ha már itt van. A kimenő trafó csere kézenfekvő és az előfok csövek szigetelése is kötelező. Meg is lett, a hangja kezdett gatyába rázódni és megjött mindaz, amiért szeretjük a 211-es triódákat. Így tudtam én is meghallgatni, még bejáratós korában. Elég jó volt, részletgazdag, reális és élvezetes. Mi bajom lehet, ha otthon is kipróbálom, gondoltam. Amikor ezt előadtam Gábornak a telefonban, hümmögött egyet meg jó hallhatóan sóhajtott. Nem tudtam, hogy ez nekem szól-e, de később rájöttem, hogy inkább annak, amit egy ilyen súlyú erősítő mozgatása jelent. Ha nem szeretsz cipekedni, akkor semmiképpen se vegyél ilyet, mert kibaszott nehéz és semmi fogása nincs. Én az elsőn lakom, de mire felküzdöttük a dobozt, megizzadtam rendesen, pedig 3:30-as maratont futok, ha éppen formában vagyok, ami azért annyira nem gyenge. A lelkiismeretem megnyugtatás végett azért ittunk egy kávét is a közeli specialytiben.

211-6.jpg

Őszintén szólva nem sokat vártam az erősítőtől, bennem is élt a kínai szinonímával leírható jelenség, vagyis az előítélet. És hát olyan jól sem nézett ki; meg is beszéltük Gáborral, hogy a Line Magnetic cuccai mennyivel mutatósabbak. De aztán sikerült bekapcsolni és a másfél perces várakoztatás után, amíg a csövek felfűtenek, meg is szólalt. Hazudnék, ha azt írnám, hogy nem lepett meg. Volt előtte egy pár perces bemelegítés, amikor a Vindicator szólt, és már az első percekben is hallható volt, hogy ez itt most tisztább, szárazabb érzés, és még pempörsz se kell hozzá. A belépő zene után szépen melegedett a cucc és egyre gyorsabban vont be a maga világába, ami a realitást, a jó értelemben vett szárazságot és nagyon sok részletet jelentette. A legfurcsábbak a hangszerhangjai és az élénksége volt, amit én ugyan tudtam, mármint, hogy a 211-es ezekben nagyon jó, de ettől az erősítőtől nem vártam volna.
Miközben hallgattuk, Gábor említette, hogy mennyire megszerette, ami tök őszintén hallatszott, egyáltalán nem volt benne a kereskedők „ugye milyen jó?” kikacsintása, ami mindig a vevőnek szól, nem az erősítőnek.
Később, amíg hallgattam - volt vagy két hét, mire teljesen összeszoktunk -, gondolkoztam, hogy mégis hogyan lehetne jól megfogni ezt a hangzást. Végül is a hitelesség volt az a szó, ami a legjobban passzolt ehhez a kínai csodához. Én persze nem abból az aspektusból néztem, hallgattam, hogy nyersen, tisztán mit tudhat, hanem onnan, hogy mondjuk egy Tango trafóval milyen lehet, ami persze önmagában majdnem annyi, mint a teljes erősítő, de hát én a saját szempontjaimat követem. Tök lutri egyébként egy ilyen mod, simán lehet, hogy rosszabb lesz. Ami azért is érdekes, mert sose voltam híve annak, hogy nekiálljak tuningolni bármilyen készüléket, leszámítva azokat a kézenfekvő tuningokat, mint mondjuk egy csőcsere.

211.jpg
Nehéz ilyenkor bármi kézzel foghatót írni vagy mondani. Hiszen egy olyan termékről beszélünk, ami valójában nem termék. De akkor inkább írok arról, hogy milyen volt. Mostanában elég gyakran hallgatom Charlei Haden és Gonzalgo Rubalcaba közös lemezét, amit a tokyoi Blue Note-ban vettek fel még 2005-ben és az Impulse! adta ki. Csodálatos anyag, ha valami tényleg emelkedettre és varázslatosra vágysz, ahol két idős és extraklasszis zenész totális összhangban, és nagyon ihletett állapotban játszik, akkor ezt a lemezt tudom ajánlani. A felvétel is csodás, de az atmoszféra még jobb, nos ezt a lemezt igazi élmény volt rajta hallgatni. Tiszta, de nem túl távolságtartó volt, és mondom, élményszerű hangszerhangokkal, itt már nem kell nagyon igénybe venni az agy kiegészítését, értsd:,hogy amit a fül nem hall, azt mellé teszi. Igazság szerint ezen az anyagon sajnos a Note beelőzött balról, talán pont az atmoszféra miatt, de így is pompás volt. Pátkai Rozina is sokat megy mostanában, és érdekes módon a latin könnyedebb dolgai is be tudtak vonni, bár én a kísérletezőbb dolgait jobban szeretem. És persze sok bmc – ahol most jelentek meg Végh vonósnégyesei, amiket még a hatvanas években vettek fel és egészen kivételes játék hallható rajtuk. Szóval elvoltunk. Mikor összepakoltam, gondoltam is, mi lesz most, mennyire fog hiányozni. De kár volt aggódni, a Note annyira benne van a fülemben, hogy gond nélkül visszaálltam és még nyertem is, mert tudtam, hogy ilyen is lehet, tehát nem a szettben van a probléma, hanem még hangolgatnom kell. És itt vége is lehetne a történetnek, ha nem bukkant volna fel a használt piacon egy tök ugyanilyen készülék, amiben a 211-esek helyén 845-ösök és a 2A3-asok helyén meg 300B-k vannak.

De ez már egy másik történet. Szóval akkor ide jön az igazi Cliffhanger. Snitt.


*Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni az utolsó poszt alatti fészbúk kommenteket, már ha valakinek van ehhez indíttatása, azon belül is a hangzásvilágos bácsi bejegyzését. Tanulságos.

Veres Attila (Audiolife) 2022.Március

A bejegyzés trackback címe:

https://audioworld.blog.hu/api/trackback/id/tr6517794569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mosodás 2022.11.28. 17:34:47

Borús kis lelked van neked Ati, legalább is ilyesmi jön le egy csomó írásodból. A zeneajánlódból 10-7, kb. ez az arány az uccsó blogos posztokból is.
Remélem a borúra derű is eljön majd.
Jó téged olvasni, de a tartalmaidat már nem. sory

Zoli Vitális 2024.03.05. 10:26:38

Szia,remélem látod majd üzenetemet.Kis nyomozásba vagyok,hozzám került egy állítólag "Veres audio" végfok.Mivel ő egy egyedi,de végtelen igényességgel megépített öreg ,így nagyon kevés fogás van rajta,kideríteni bármit is.Azért írok rád,mert név egyezés van,és nem áll tőled messze a hang világa,és hogy esetleg ő a te kezed munkája lehet?Egy nagy dual mono hitachi-s mosfet vég,hipersil trafók.Vagy ha nem is te munkád,esetleg hallotál már veres audióról?

Analoglued 2024.03.09. 08:11:24

@Zoli Vitális:
Kedves Zoltán!
Tudom hogy ezt nem nekem címezted, de valószínűtlen hogy Attila olvasni fogja, így helyette én válaszolok. Veres Attila saját maga soha nem épített semmilyen elektronikát. A névazonosság véletlen, az említett erősítő biztosan nem Attila keze alól került ki. Ha az erősítődről szeretnél valamit kideríteni, a kapcsolás és a megépítés alapján elég sok lényegi dolgot meg lehet tudni róla, ehhez kell a rajz és fotók, meg egy-két mérés (tápfeszültségek). Szakmai szemmel a "végtelen igényesség" egy nagyon-nagyon relatív fogalom, ami szép kívülről, az még lehet tele helytelen méretezéssel, hibás alkatrészválasztással, gyenge minőségű kábelezéssel, rossz kapcsolástechnikával, alulméretezett tápegységgel, rossz paneltervezéssel, inhomogén áramutakkal, rossz impulzus-válaszú kondenzátorokkal, stb. elég hosszú ez a sor. A legtöbb DIY elektronika egy-egy híres vagy ismertebb kapcsolás otthoni újraelkövetése, anélkül, hogy az illető tisztában lenne az apró részletek végzetes összefüggéseivel. Így aztán legtöbbször a végeredmény sem tud kibontakozni. Nagyon kevés a kivétel. Ezzel nem minősíteni, pláne nem lehúzni szeretnék senkit, semmit, csak egy általános igazság a DIY cuccokkal kapcsolatban. Ettől még az adott darab lehet hallgatható, élvezhető, akár még szubjektíve jobb is mint sok gyári. Mert a legtöbb gyári eszköz mögött sem áll több tudás, ismeret, és a pénzt a külcsínbe tolják, mert az látszik. A végeredmény nem azon múlik, hogy valami "gyári" vagy a konyhaasztalon készül, hanem azon, hogy aki megépíti, amögött van-e 20-30 év napi fejlesztői ismeret, vagy nincs. EZ fog különbséget tenni. A pár ember aki rendelkezik ezzel az ismerettel, nem nagyon építget mást, csak a saját elektronikáit. Itt zárul ez a kör. Hozzáértéssel egy-egy ismert, jobban sikerült kapcsolásból lehet sokkal jobbat is csinálni mint a gyári, lásd pl. Quad-405 Extreme, de amúgy a DIY értelme inkább a saját alkotás öröme, és ez akkor is megvan, ha a végeredmény nem lesz űberjó.
Egyébként a Veres Audio-ról még én sem hallottam 40+ év alatt. De ez nem jelent semmit, néha előkerülnek rejtett kincsek. :-)
Üdvözlettel,

Gábor /AudioWorld /Gauss
süti beállítások módosítása