A hifi úgy általában, de még azon belül is a High-End Audio ( a legfelső kategóriájú készülékek ) egy elég széles vertikumú terület (nézz körül Münchenben…), az ember első blikkre azt hinné, van téma bőven, amivel lehet és érdemes foglalkozni. Aztán telik-múlik az idő, és az évtizedek alatt, ahogy valaki egyre jobb készülékek birtokába jut, emellett jó esetben a hallása is fejlődik, egyre inkább az az érzése támad, hogy egyáltalán nem is olyan széles az a vertikum, amiről érdemes beszélni, tapasztalatokat megosztani, netalán időt szánni az adott téma vagy készülék mélyebb megismerésére.
Az audiofilia legtöbbször ezoterikusnak ( az ismert tudományon túlinak ) kikiáltott finomságai nálam mindenképpen ide, a High-End Audio érdekes, motivatív, új ismereteket közvetítő területéhez tartoznak, amiről nem csak hogy érdemes, de kell is beszélnünk, ismereteinket, vagy e téren inkább csak tapasztalatainkat megosztani egymással. Egy olyan területről van szó, ahol jelenségeket észlelünk ( már aki…) amelyeknek legtöbbször egyelőre nincs fizika könyvekben olvasható értelmes magyarázata. Ettől még a jelenségek léteznek, jó hallásúak által, áteresztő-képes rendszerekben relatív könnyen észlelhetők, és ami fontos, mindig ugyanúgy észlelhetők, és reprodukálhatók, a második, tizedik és századik esetben is ugyanazok. (Ez nagyon fontos kitétele a valamennyire is tudományos igényű kutatásnak)
Az észlelt jelenségek oldaláról nézve, az audiofil társadalomnak 3 rétege van. A legfontosabb csoport a kutatók, akik észlelni képesek és elegendően nyitottak szellemileg arra, hogy az észleléseiket valósként kezeljék, és keresni kezdjék az okokat, vagy ha az valamiért egyelőre nem teljesen világos, legalább a jelenség alkalmazásának a módszereit. Ők a megismerés motorjai.
A második csoport az alkalmazóké. Ők azok, akik maguktól nem szánnak energiát, időt, esetleg kidobott pénzt a kísérletezgetésekre, de a mások (kutatók) által működőnek leírt, dokumentált jelenségeket, a „recept” ismeretében azért kipróbálják, és sokszor maguk is észlelik azok hatását, s adaptálják, használatba veszik azokat, javítva ezzel a zenehallgatásuk minőségén. Fontosak ők is, mert a jövő közös gondolkodásának, egy-egy dolog társadalmi elfogadottságának egyik alapköve, hogy hány ember helyezkedik az adott álláspontra. Sokan csak akkor kezdenek valamit komolyan venni, ha a mögött a dolog mögött van elegendő tömeg, sok helyről hallják, hogy az jó.
A harmadik csoport a kételkedőké. Érdekes módon, általában ők a leghangosabb véleménymondók, szokás szerint minden fórumon mellszélességgel hangoztatják nézeteiket, sarlatánságnak, tudománytalannak, stb. bélyegezve minden általuk fel nem fogható, nem észlelhető, ismereteikből hiányzó dolgot. A kételkedés, és az ezen az alapon felépített hamis világkép nem mai találmány, számtalan esete idézhető fel a világtörténelemben, kezdve a lapos föld régi időkben elterjedt világképével, majd a középkorban a római egyház által erőltetett geocentrikus világképpel ( már hogy a nap kering a Föld körül) s az is milyen tipikus, hogy a túlerőben levő oktondiak elnyomták a szabad gondolkodású észlelőket (Galilei, Kopernikusz). Ezek a minták jottányit sem változtak a mai napig sem, elegendő beleolvasni a Facebook audiós oldalainak ide vágó fórumaiba.Mégis, a világ mai,magasabb értelmi ill. ismereti szintű, korábbinál helyesebb énképű állapota főképp az észlelőknek, a szabadon gondolkodóknak köszönhető.
Én saját magamat a második, azaz az alkalmazók csoportjába sorolom. Nem mintha ne volna kutatói vénám, nagyon is van, de az én területem inkább az elektronika, legtöbbször abban is időhiánnyal küzdök, nincs túl sok üres órám más dolgokra, de mindig örömmel kipróbálok mindent, ami változást hozhat.
Alábbiakban szeretnék beszámolni néhány „ezoterikus” dologról, amiket rendre másoktól, jelenségeket észlelő, kísérletező kedvű barátaimtól hallottam, lestem el, vagy kaptam jó szándékú ajánlásként. Hármójukat mindenképpen illendő név szerint kiemelnem, mert nélkülük nem szólna ma úgy nálam a zene, ahogy most is szól a háttérben, míg e sorokat írom, térből, finoman, mégis erővel, dinamikával, részletezően, harmonikusan, összességében életszerűen.
Sükösd Gábor, aki a legtöbbet a virtuális földjeivel, tápszűrőivel és kábeleivel tudott hozzáadni ehhez a hanghoz, Farkas Zsolt (Long) aki messzemenő nyitottságával, kitartó kísérletező kedvével és megosztott eredményeivel segített sokat, illetve Petres Tibor, aki sosem mulasztja el felhívni a figyelmem egy-egy új ötletre, s akinek az unikumos üvegek rendszeremre gyakorolt jótékony hatását is köszönhetem. Nélkülük ma nem írhatnám meg ezt a cikket. Köszönet Nektek, és ha szabad ezt ide írnom, nem csak a magam nevében. Mi, alkalmazók, sokkal jövünk.
Nyilván, nem csak Ők hárman méltók említésre, a köszönet mindenkinek szól, akik maguk is hozzátettek valamit a korábban ismeretlen jelenségek felkutatásához, ismereteink bővüléséhez.
Elérkezett az ideje hogy konkrétumokról is szó essen.
Korábban már írtam a Virtuális Föld fogalomköréről, tessék szíves felkutatni ( gaussaudio.blog.hu) most újabbak jönnek.
Az Unicumos üveg
Erről is sok szó esett már különféle fórumokon, nem is mennék bele mélyen, a lényeg, hogy 4-8 db unicumos üveg amelyekről leszedtük a matricákat, s harmadig-félig feltöltöttük őket étolajjal, a szoba sarkai közelében ill az oldalfalak közepeinél minél magasabban elhelyezve meghökkentő módon megváltoztatják az akusztikai tér-érzékelésünket. Ami eddig üvegek nélkül a hangdobozok síkjából vagy kisebb látszólagos térből szólt, az most képes egy sokkal nagyobb térből, koncertteremből megszólalni. A hatás az üvegek első elhelyezésekor nem azonnali, várni kell egy-két napot, amíg az üveg ( vagy az olaj, vagy mindkettő) átveszi a helyiség rezgéseit, és elkezdi kifejteni a jótékony hatását. Érdekes módon, amikor erről a dologról Petres Tibitől először hallottam, sőt nála többszöri tesztben meg is győződtem a működőképességéről, nem realizáltam magamban, hogy az nem jó, ha az üvegeken rajta marad az eredeti csavarós kupak. Megcsináltam itthon a saját üveg-szettemet, eredeti kupakokkal, és észleltem is azok hatását, de messze nem annyira, mint azt Tibinél hallottam.( Ha pár napig az üvegek a helyükön vannak, már lehet a szobából ki, majd visszahozni őket, s így A-B tesztelni). Nemrégiben rákérdeztem a dologra, és Zsolt felvilágosított, hogy az üveg az eredeti kupakkal csak részleges hatást ad, cseréljem le a kupakokat parafa (borosüveg) dugókra. Megtettem, a hatása frenetikus. Ezért nem éreztem először ugyanazt, amit Tibinél ! Wow! ( I feel good… )
Zsolt arról is meggyőzött, hogy nem mindegy, hogy az üvegen levő címke rész merre néz. Annak mindenképpen a fal felé, azaz előre-hátra irányban kell állnia. Én ennek a forgatásnak a hatását az itthoni rendszeremen nem érzem annyira penetránsnak, de egy icipicit mégis mintha tényleg így lenne, ebben a kérdésben hajlok arra, amire amúgy sohasem szoktam, hogy elhiggyem a nálam tapasztaltabbaknak vagy jobb hallásúaknak, hogy így van, pusztán azon az alapon, hogy a többi dologban sem tévedtek. Ez nem egy célszerű viselkedés, nem is csinálok belőle rendszert, de mivel hátrányos hatását nem hallom a címkeoldal fal felé nézésének, ezért felőlem… legyen úgy. Eredetileg 4 db üvegem volt a sarkokban, most 8 db van, parafával, és nagyon jó térhatás.
A következő ezotériába illő történet a kék gyöngy hatása.
A témáról mélyebben is írt egy hármas-hatású cikksorozatot Zsolt, lásd itt: http://longkft.hu/audioblog/a-nagy-kekseg/
Nálam, érdekes módon a gyöngy hatása épp az észlelésküszöb felett van, ez talán az én koromban már romló hallásomnak tudható be ( 16 KHz-et még tisztán meghallok, felette már nem ), talán ha a hangdobozaimon volna ribbon sugárzó, vagy egy sztatikust hallgatnék, esetleg jobban átjönne. Mindenesetre, a fenti linken érdemes mélyebben is beleolvasni.
Aztán, ha már kísérletezünk, és a longblog is a képernyőre került, ugyanott olvasom a Marigo Labs Aida CD-mat hatásait. Lásd: http://longkft.hu/audioblog/marigo-aida-cd-mat-a-varazslo/
Jóban vagyunk Zsolttal, nagyon rendes srác, úgyhogy volt pofám megtámadni azzal a kéréssel, hogy kaphatnám kölcsön egy hétvégére ezt a kis CD-rátétet, kipróbálnám idehaza. Mivel van pár száz CD-m, amiket szívesen hallgatok, ha tényleg akkora javulást hoz ez a kis holmi, amit kommunikálnak róla, lehet hogy érdemes rászánnom azt a nem kevés pénzt ( 200 USD ). De ha van egy kipróbálható darab 10 km-en belül, elzarándokolok érte. Zsolt volt olyan kedves és nélkülözte pár napra, bár amikor visszavittem, azért megjegyezte, hogy hiányzott…
Érdekes ez a CD-mat, nem úgy működik, ahogy azt a leírások alapján sejtettem. Nem a felbontást javítja meg, úgy, mint amikor fellógatom a CD-futóművet négy befőttes gumira, hanem egyszerűen elviszi a CD-zenéből a digitális mellékízt. Az itthoni tuning-Micromegám amúgy sem szól túlságosan digitálisan, ezzel a hanggal sok audiofil analóg-fan is meg tudna barátkozni. Viszont, amikor felteszem a Marigo matot, rá kell jönni, hogy még ebben a hangban is maradt „digitítisz”, amit a kis lapka ( állati vékony, áttetsző merev műanyag lapocska) elsimít. Nem ég és föld a hatás, de jól hallható.
Nem kevésbé regénybe illő történet a SOU esete.
Sou – egy japán szó, amely nagyon sokféle jelentéssel bír, ezek között a szövegkörnyezet tesz állítólag különbséget, de ha van az olvasók között japán nyelvész, örülnék ha pontosítaná. Mármost, nem annyira a szó jelentése, hanem a leírt hieroglifa hatása ami meghökkentő. Nyilván korábbi ezoterikus tapasztalataink birtokában tudjuk, hogy a színeknek is komoly hatásuk van a pszichoakusztikára, talán ennek a jelnek a fekete-fehér orgánuma, vagy a fekete és fehér területek aránya, vagy a mintázat maga adja, de a dolog működik. Ezt az infót is Petres Tibitől kaptam, és mivel épp akkor voltam Zsoltnál a CD-matért, el is újságoltam Zsoltnak a dolgot. Átküldtem Neki a kis ábrát, és rögvest ki is próbálta, szokásához híven sok-sok variációban, hogy felmérhesse a működési mechanizmusát.
Elvben – így szólt Tibi felvezetése – a magas hangszórók fölé kellene egy-egy ilyen 3 x 2 cm-es kis fecnit ragasztani, de később arra is fény derült, hogy a több jobb. Egy A4-es lapon 36 darab fér el, plusz némi szegély. Zsolt tett belőlük mindenhová, még a kinti villanyóra szekrénybe is, mondjuk Nála amúgy is volt ott már néhány dolog, Entreq szűrő, kék gyöngy, még tán halott orosz katona is, és beszámolt a hatásról. Zsolt hitelt érdemlő véleménye szerint ( kipróbáltam, igaz nem mindent ) a kinyomtatott SOU hieroglifák minden készüléken működnek, és ez nem csak az audio berendezéseinkre igaz, a TV hátlapján, sőt még a routeren is. Jobb ha a fehér szegélyt levágjuk, és csak a fekete –fehér ábrák maradnak.
Nálam 4 db A4-es lap került a rendszerbe, 2 db a dobozok tetején ( utálnám összeragasztgatni a KEF-eket) ill. 2 db az LZ Mk.7 „Seven” tetején. Ha létezik a világban 8 Forintért csoda, akkor ez az. (Kb. ennyibe fáj 4 oldal nyomtatása). Minden hang feszesebb, megfogottabb, sokkal inkább térből szólal meg minden, nagyon hasonló a hatás az unikumos üvegekéhez, de a 4 db lap majdnem annyit hoz, mint 8 db üveg…
Épp ma járt nálam Szabó Marci barátom, maga is gyakorló audiofil, egyben egy LZ 7 meg egy Indiscreet phono boldog gazdája, Audio Note dobozokkal hallgatja őket. Megkértem, legyen a kísérleti nyuszi, vajon Ő is fel tudja –e ismerni a hieroglifák okozta változást. Nos, Marci egyértelműen felismerte, kb. azonos módon ahogy magam is leírtam, többszöri oda-vissza teszt során. Neki nehezebb volt a dolga mint nekem, mert én a saját rendszeremet jól ismerem, Neki pedig egy idegen rendszerben kellett észlelnie változásokat, nem mindig könnyű. De legalább jól hall, így hogy huszonegynéhány évvel fiatalabb nálam.
Most, hogy ketten voltunk, elérkezettnek láttam az alkalmat megmutatni a Sükösd Gábor-féle „dinamit rudak” hatását is. Ez is egyfajta virtuális föld. A mostani változat már nem a hangszóró kapcsaira, hanem az erősítőre kötendő, ott is a pozitív csatlakozóra. A hatás könnyen észlelhető. Mintha e nélkül lenne egy visszhang, egy kicsit kásássá, zavarttá válik a hangzás, nem durván, de észrevehetően. A dinamit rudak letisztítják ezt a viszonylag széles frekvencia tartományban jelentkező kásásságot, a zavaró jeleket, amelyeket a hangszóró kábel szed fel a környezetből. Minden sokkal tisztábban, jobban körvonalazódva szólal meg, kicsit olyan érzés, mint amikor egy zajos helyről belépünk egy sokkal csendesebb helyre, és sokkal jobban értjük a mellettünk álló beszédét.
Ha már a rudacskák is bent voltak a rendszerben, gondoltam rádobok még egy lapáttal, és elkezdtem az erősítő tetejére felrakosgatni a 25 Forintos tornyocskákat. Aki nem hallott még erről, annak elmondom, bár Zsolt blogján is elolvashatja ennél mélyebben is, hogy a fém pogácsák is hatással vannak az elektronikáinkat körülvevő elektrosztatikus-mágneses, vagy ki tudja milyen természetű térre. Egy biztos, fogsz 32 db 10 Forintost, 16 db 5-öst, csinálsz belőlük 16 db 25Ft-os tornyocskát, ezeket elhelyezed az erősítőd tetején körben, a csatlakozókhoz mindenképp kerüljön belőlük. Az eredmény egy élőbb, élénkebb középtartomány, kontúrosabb hangszerhangok. A kumulált hatás érdekében ugyanezt megteheted a CD-játszó és a hangdobozok tetején is.
A „szeánsz” végén azt javasoltam Marcinak, most vegyünk ki mindent egyszerre, nézzük meg mekkora a különbség. SOU lapok ki, dinamit rudak ki, tornyocskák ki, készüléklábak ki, az unikumos üvegek maradtak csak. Marci szerint, ha most Ő épp vásárolni szeretne egy komplett berendezést, és ezt így demózzák neki, akkor Ő élből azt mondaná, még gyűjt egy kicsit, és a tuningolt rendszert vinné sokkal inkább haza. Ha figyelembe vesszük, hogy egy amúgy is nagyon nívós rendszerről beszélünk, ill. a tuning értékét, ami egy 100-150 ezer Ft közötti tétel, készüléklábbal, dinamittal, Forintokkal, papírlapokkal, ( ebben főleg a dinamit rudak a drágák) akkor a tuning áraránya elhanyagolható a rendszerben keletkező plusz felbontás, kiterjedő térhatás, dinamika és életszerűséghez képest.
Ezotéria? Nevezzük annak, de a létrejövő hangzási előnyök miatt akkor is érdemes kicsit belemélyedni ebbe a világba, ha amúgy nem hiszünk ezekben a dolgokban. Soha ne feledjük, a „hit” az egy személyes dolog. Az Univerzumot abszolút nem érdekli, ki miben hisz. Csak teszi a dolgát. Van aki megérti ezt, és van aki nem.
N.G.P. @ AudioWorld
- Június
