Legyél sablonos !
2015. február 04. írta: Analoglued

Legyél sablonos !

Legalább most az egyszer....

Baerwald, Loefgren és Stevenson

Illusztris egy társaságnak hangzik, de kik is valójában ezek az urak? Nos, nem valami szabadkőműves gyülekezet, hanem olyan elméleti szakemberek, akik azt próbálták meghatározni, milyen elvek alapján legyen beállítva egy hangszedő, amikor beszereljük a karba.
Ugyanis, hangszedőt beállítani sokféleképpen lehet, a végeredmény ennek megfelelően széles határok között változhat. Az interneten elég sok anyag van a témában, én itt csak áttekintem a lényeget, aztán ha valaki felkapná a fejét ( ??? ), kutakodjon. Vagy hívjon fel.


A három úriember háromféle elvet igyekezett követni, úgymint:
- Baerwald: homogén torzításformula a lemez elején, közepén és végén
- Loefgren: minimalizált torzítás az egész lemezre vonatkoztatva
- Stevenson: A lemez belső barázda torzítására optimalizál (IEC 60,325 mm-nél a középponttól)

accutrak.jpg
Mivel a kar egy ponton fordul el, a hangszedő egy ívet ír le a lemez lejátszása során. Ezen az íven két olyan pont van, ahol a hangszedő a barázdára épp húr-irányon áll, azaz az elméleti követési torzítás nulla. Nevezzük ezt a két pontot belső és külső nullpontnak. A fenti 3 beállítás az alábbi nullpont helyzeteket használja (a lemez középpontjához képest):
- Baerwald : 66,0 és 120,9 mm
- Loefgren: 70,3 és 116,6 mm
- Stevenson: 60,325, és 117,42 mm
Ezek elméleti értékek, a gyakorlatban nincs túl nagy jelentősége a tizedeseknek, két barázdával beljebb vagy kijjebb már úgyis van szöghiba.


A beállítás során a saját olvasatomban az alábbi fontossági sorrendet állítanám fel:
1. VTA (Vertical Tracking Angle, azaz függőleges letapogatási szög). Ezt a hangszedő gyártója elvben beállítja, azzal, hogy a gyári tűerő értéken a tű szöge, amit a lemez síkjával bezár, megfelel az ideális lejátszási szögnek, így gyártják a hangszedőket. Ez akkor igaz, HA a kar hossztengelye párhuzamos a lemez síkjával. A VTA állítgatásával hangolni lehet a rendszert, ha a hangszedő előre billen, a magas hangok kerülnek túlsúlyba, ha hátra, akkor a magasak visszahúzódnak, és a hangkép kicsit tömörebb, testesebb lesz. Ez tűgeometria függő is, minél komolyabb tű van a hangszedőnkben, annál érzékenyebb a dolog, és annál kisebb az a tartomány amiben mozoghatunk.
2. Azimut ( a hangszedő oldaldőlése ). Az ember azt gondolná, hogy a függőleges a jó, és kész, mert ez elméletben logikus. DE nem így van. Sajnos a hangszedők gyártói az esetek többségében nem elég pontosak e tekintetben, a gyártási szórásból adódóan 0-2 fok eltérés létezik. Az azimut érték a sztereo fókuszra van erős kihatással. Állítani úgy lehet, hogy Móricka módszerrel, vékony papírszeleteket pakolunk a kar és a hangszedő közé valamelyik oldalon (nem mindkettőn…). Kevésbé Móricka, és még auditív előnnyel is jár a pickup elcsatolása a kartól egy vékony rézdrót hosszanti behelyezésével a kar és a hangszedő közé. Így a két csavar oldásával-szorításával a hangszedőt jobbra vagy balra billenthetjük, az azimut ezzel jól beállítható, fülre. Ezt persze mérni is lehet, de kinek van otthon ehhez műszere? Mindazonáltal, lásd a saját szemeddel: (a zöld és piros gráf találkozásánál van a jó szög http://www.adjustplus.de/?cat=25&lang=en )
3. Túlnyúlás. Ez az a távolság mm-ben, amennyivel a karba precízen beszerelt hangszedő tűhegye a karbak és a lemez középpont között húzott egyenesen a lemez középpontján túl nyúlik. Ezt az értéket a kar gyártója adja meg, fontos beállítani mielőtt a fenti 3 beállítás egyikét elkezdjük.

protractororto.jpg
4. Na most akkor, Baerwald vagy Loefgren? Stevensont nem kedveljük annyira mert nagyon eccerűen kezeli a dolgokat (és amúgy is nagyságrendileg többet torzít), a valóság ennél árnyaltabb. Kísérletezgess. Szerintem a Loefgren-nek van értelme, de a Baerwald amit a legtöbben használnak ( na, épp ezért Loefgren…).
5. Olyan beállító sablont használj, amin 2 beállítási pont van (vagy négy, 2 Baerwald, 2 Loefgren…) és most jön a trükk. Szerezz egy jó nagyítót, és nézd meg, hogy a tű párhuzamos-e a hangszedő hossztengelyével… mert nem mindig az, még gyárilag sem. Ezt a szögeltérést, deviációt bele kell kalkulálnod a beállításba! Nem olyan könnyű mint ide leírni. A lényeg, hogy valójában a tűszárnak kell a beállító vonalakkal együtt futnia!!!
Amelyőtök nekiáll hangszedőt állítgatni, javaslom egy kicsit olvasgatni az internetet, majd pedig beszerezni egy jó beállító sablont. Ilyenkor nem baj ha sablonos vagy.
Na, megyek, várnak az ügyfeleim. Eláruljam a nevüket? Johnny Walker, Jim Beam és Jack Daniels…. lehet hogy a végén teljesen beállítom magam.

NGP

A bejegyzés trackback címe:

https://audioworld.blog.hu/api/trackback/id/tr377141799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zbodnar 2015.04.08. 06:34:33

" beszerezni egy jó beállító sablont..."
Ha jól sejtem, vannak kar-specifikus beállító sablonok. Nekem egy noname 12" karom van. Honnan tölthetnék le (és nyomtathatnám ki) egy általánosságban használható beállító sablont?
üdv: Zsolt
süti beállítások módosítása