Trónfosztás a halpiacon
2018. január 22. írta: Analoglued

Trónfosztás a halpiacon

avagy, újabb szabadulási kísérlet a sikamlós Hertzek csapdájából.

Rejtő Jenővel szabadon szólva, ajándékot hoztam, nagy király!  - Nem baj, csak szép legyen...

Épp az imént látott napvilágot egy helyes kis szösszenet Szekeres István tanult kollégám tollából, arról, mennyire nem hisz Ő abban, hogy a hangkar-hangszedő rezonancia egyáltalán valamit is számít. Ezzel finoman szólva úri huncutságnak beállítva minden olyan ismeretterjesztő jellegű korábbi irodalmat, ami e témában rávilágított bizonyos fizikai összefüggésekre.

bluefin-tuna.jpg

Rejtő Jenőtől eltávolodva, immár Kis Pistásra véve a figurát, szabadjon megemlítenem az alábbiakat:

Az mindig nagyon tetszik nekem, amikor a napnál világosabban látszik egy-egy ilyen tudománycáfoló írás motivációja. Jelen esetben is, egy hangszedőkkel kereskedő üzletembernek nem jó ómen, hogy a potenciális vásárlók számolgatni kezdenék, hogy a megvásárolandó hangszedő illeszkedik-e fizikai értelemben a meglévő hangkarhoz. A vevő ne okoskodjék, az nagyon megnehezíti az üzletet. Miközben ( !!! ) az illető amúgy is szűziesen tájékozatlan a fizikában, már most mit hülyíti itt magát?

Az is nagyon szokott tetszeni, ahogy most is, amikor a cáfolatok ugyanúgy a tudományosság köntösét öltik magukra, ugyanazt magyarázva, mint ugyanazok a cikkek, amiket épp cáfolni szeretnének. Minthogy a fizikában egy jelenségre nincsenek paralel elméletek, a dolgok egyféleképpen vannak, és nem így is meg úgy is, számomra egy másfajta alapokra helyezett magyarázat érdekesebb volna.

Annyiban mindenképpen igazat kell adjak, hogy a dolog messze nem annyira sarkos, mint ahogy azt a jól érthetőség kedvéért a rezonancia-fanok ( mint pl. én is ) elő szokták adni, és a jó - vagy legalább elfogadható - eredmények elérése tágabb határokon belül lehetséges, mint ahogy a fizikai elmélet sugallná. Ugyanakkor, az is helytálló megállapítás, hogy nem egyedül maga a rezonancia pont határozza meg a kar és a hangszedő párosíthatóságát, más tényezők is közrejátszanak ebben.

Vegyük sorra hogy mik ezek.

Kezdjük azzal, amiben megint csak egyet értek, hogy a rezonancia számítgatásoknak csak egy bizonyos szint felett van értelme. Azt azért tegyük hozzá, hogy akik eljutnak az analóg őrületben a rezonanciákkal törődés szintjére, általában nem kezdők, és már méltányolható rendszerük, front-endjük van, ahol majd tényleg hallani lehet a Hertzek hatásait. Nyilván, egy Akai AP-100c tulajdonosát nem kezdjük behülyíteni hogy a lemezjátszójába a jelenlegi hangszedő világkínálatból tulajdonképpen csak uszkve 3 típus felel meg, a többi meg félmegoldás.

A 10Hz mint viszonyítási frekvencia. Miért éppen 10 Hz? Meghökkentő lesz, de ez egy régről ránk maradt szokásjog szerinti érték. Korábban úgy tartották, hogy a lemezjátszó futóművek a 10 Hz alatti sávban, 3-6 Hz környékén, részben külső zavarok által, részben pedig saját mechanikai csillapítatlanságuk által rezgéseket juttatnak a hangszedőre, ami túl alacsony rezonancia pont esetén gerjesztené, erőteljes kényszermozgásba hozná a tűt a barázdában. Tehát a kar-hangszedő rezonanciát mindenképpen efölötti értéken kell tartani ( 8-12 Hz ). Ma, a finommechanika remekeivel a kezeinkben, szóba sem kerül hogy ilyen kis frekvencián számottevő gerjesztés érné a hangszedőt. Ettől függetlenül azonban, a túl nagy mozgó tömeg túlcsillapítja a hangszedő tűjét, s az eredmény hallható lesz, a mélyek belassulnak, a magasak fénytelenné válnak, és az egész hangképre rátelepszik valami kellemetlen nyomottság. Az effektust közepesnél jobb láncokon már meg lehet hallani, 8 Hz környékén, és onnan lefelé. ( Ide kívánkozik az a rosszmájú megjegyzésem, hogy azért mert fél Tiszántúl nem hallott még életében komoly hangszedőt, és  száját tátani zarándokol Debrecenbe, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy az a 4 Hz az semmilyen gondot nem okoz. Hogy egy milliós hangszedő ennek ellenére elvarázsolja Józsi bácsit Alsóseheresezádépusztáról, abban sincs semmi újdonság. De könyörgöm, ilyen példákkal ne menjünk harcba a fizika ellenében.... )

Ha viszont a 10Hz-től elindulunk a rezonanciával felfelé, kezdünk közelíteni a lemezre vágott műsoranyag keltette gerjesztéshez ( amiben ritkán vannak 20 Hz körüli hangok, pláne az alattiak ) de a 10 Hz azért lett épp annyi, mert ez annak a szűk sávnak a közepe - nem mint ökölszabály, csak mint egy érték, ami felé célszerű közelíteni - ahol sem alulról, sem felülről nincs gerjesztő energia. Azaz a tű nem fog rezonanciába esni. Sajnos a magas rezonancia pontnak is van hallható hatása, ismét csak egy bizonyos szint felett, a hangkép kiürül, a magasak túl fényesekké válnak, az egész olyan könnyű súlyú lesz. Általánosságban. !!!

Az ember nem azért vesz fél millióért ( van aki többért...) hangszedőt, hogy ilyen primitív hibákon csússzon el a várt eredmény.

A kar mozgó tömegének kérdését illetően, tényleg a tömegközéppont helyzete módosítja a mozgó tömeget, nade ha megnézem István táblázatát, az teljesen jellemzően mutatja, hogy egy Jelco Sa-750 teljes mozgó tömege 0,6 grammal változik meg azáltal, hogy a végére a shellbe beszerelünk egy 6,5 grammos átlagos tömegű hangszedőt. Ez a változás egy átlagos 15-ös engedékenységű hangszedő esetében 9,189 Hz-ről 9,33 Hz-re változtatja a számított rezonancia pontot, vagyis bőven a nem érzékelhetőség határán belül van a dolog. Emiatt teljesen áltudományos a tömegközéppont vándorlás mozgó tömegre gyakorolt hatását újabb változóként behozni a képbe. Könnyebb karoknál erősebb ez a hatás, de ott is 9,96 Hz-ről 9,52 Hz-re változik a rezonancia 1,6 gramm mozgó tömeg változástól, ami ismét csak a meg nem hallható mértéken belül van. Szóval, ezt hagyjuk.

Általánosságban szerintem annyit érdemes mindebből leszűrni, hogy mint mindig, itt is célszerű a szélsőségektől tartózkodni, és hinni a fizikának, legalább annyiban, hogy 1-2 Hz-en belül közelítsük meg a 10 Hz-et, a rezonancia számolgatása minden korrekciós tényező hiányában is, erre elég jó eszköz. De ezzel tényleg nincs vége.

technics_sl_1700_mk2_turntable_tonearm_measuremen.png

                           A Technics SL-1700 hangkarjának saját rezonancia görbéje

Most jön az, hogy ahány hangszedő, és ahány kar, annyiféle. Egyik sem tökéletes, és egyik sem mentes bizonyos önrezonanciáktól. A karkábelekről nem is szólva. Jó párosítások esetén a kar és a hangszedő saját rezonancia pontjai nem esnek egybe, és így csillapítják egymást. Rossz esetben azonban akadhatnak egybe vagy nagyon közel eső rezonancia pontok, amelyek így hatványozottan jelentkeznek (gerjesztést kapnak egymástól), és kellemetlenül ráülnek a hangképre. Ez az effektus valóban legalább olyan erősen, vagy erősebben jelen van, mint a kar-hangszedő rezonancia, és abban is egyet kell értsek Istvánnal, hogy elsődlegesen ezt kell figyelembe venni, és csak második körben jön a kar-hangszedő együtt élés.

És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy mennyivel több hiba van a legtöbb közép vagy alsó kategóriás láncban, amit szintén nem kezelnek. Szóval a kar-hangszedő kérdéskör csak azok számára fontos, akik meghallják a különbséget, vagy azért mert érzékelni tudják, vagy mert elég jó hozzá a berendezésük, vagy mindkettő egyszerre.    ( Levente, Tamás, ne szóljatok be...! )

Aki pedig úgysem hallja a 8 Hz-es állapot és a 12 Hz-es állapot közötti különbséget, annak meg úgyis hótt mindegy, nem? A nagy királyoknak pedig igazi ajándék egy 4Hz-es rezonanciájú milliós kar-hangszedő párosítás. Remélem szépnek legalább szép....

Gábor, 2018. Január

A bejegyzés trackback címe:

https://audioworld.blog.hu/api/trackback/id/tr2613593511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pointe 2018.01.22. 09:06:57

Örülök, Gábor, hogy az írásom főbb mondanivalóját megerősítetted, és kiegészítetted.

Abban mondjuk nincs igazad, hogy a rezonancia frekvenciákkal csak egy bizonyos szint felett foglalkoznak az emberek. Éppen az motiválta a cikkem megírását, hogy már egy AT95-öst sem tudtam úgy odadni egy Tayába, hogy ne kellett volna Hertzeket számolgatnom a vásárló részére.

Talán magad sem tudod, de elképesztően nagy hatása van a cikkeidnekI A hangszedős cikked 11 ezer olvasónál tart, és ezzel alighanem az egész magyar nyelvű hifi sajtó legolvasottabb írása.

Sajnos a cikkem motivációját teljesen félreértetted: azt írod, egy hangszedőkkel kereskedő üzletembernek "nem jó ómen", hogy a vásárló nekiálljon rezonanciákat számolgatni. Gábor, ez akkor lenne igaz, ha egyetlen hangszedőt árulnék, és mindenkire azt próbálnám rátukmálni. De hát ez nem igaz, ráadásul nálam a hangszedőket vásárlás előtt ki is lehet próbálni, akár saját rendszerben is.

De a lényeg az, amit leírsz, és amiért én is megírtam az én cikkemet:

1) "a dolog messze nem annyira sarkos, mint ahogy azt a jól érthetőség kedvéért a rezonancia-fanok ( mint pl. én is ) elő szokták adni"

2) "a rezonancia számítgatásoknak csak egy bizonyos szint felett van értelme"

3) "ahány hangszedő, és ahány kar, annyiféle. Egyik sem tökéletes, és egyik sem mentes bizonyos önrezonanciáktól. [...] Ez az effektus valóban legalább olyan erősen, vagy erősebben jelen van, mint a kar-hangszedő rezonancia"

Üdv, Szekeres István

Analoglued 2018.01.22. 10:19:26

@Pointe: Nagyjából szerintem egyet értünk. Az hogy kisarkítottam a kérdést, szerintem legalább annyira jót is tett, mint amennyire talán megnehezítette a hangszedő kereskedők életét. Nem baj az, ha a közösség megérti a műszaki összefüggéseket, és odafigyel ezekre. Sajnos elég nehéz egyszerre figyelem felkeltően írni és ugyanakkor elérni azt is, hogy a kérdést mindenki a valós súlyának megfelelő módon kezelje. Én most is bízom abban, hogy a Kereskedő, akihez a Vevő fordul, elég felkészült és elég hitelt érdemlő ahhoz, hogy a kuncsaftot a helyes irányba terelje, és segítsen a megoldások megtalálásában. Az jó, hogy mindnyájunknak megvan a maga szerepe.
Hogy az én cikkem a magyar audio sajtó legolvasottabb elkövetése, az jó érzéssel tölt el, de sajnos nem engem minősít. Ezért született meg anno az AudioWorld.
Üdvözöllek, G.

Audiolife · http://audiolife.blog.hu 2018.01.23. 14:41:20

@Pointe: Tudom, hogy nem ide tartozik, meg gy tűnik, hogy magamat fényezem, de beszállnék a legolvasottabb magyar hifi cikkek versenyébe ezzel a műremekkel:
audiolife.blog.hu/2014/07/16/az_evszazad_vetele_van_damme_kabelek_bagoert

Továbbá neveznék egy tetszőleges Hifi piac cikket és egy Szeterót is. Nekem van egy tippem ki nyerne.

Pointe 2018.01.23. 15:32:00

@Audiolife: Na jó, de a cikked látogatóinak fele az akciófilm klubból érkezett, és csalódottan távozott :-) :-) :-) :-)

Audiolife · http://audiolife.blog.hu 2018.01.24. 11:42:54

@Pointe: Simán lehet. :-)
Egyébként van még két cikkem, ami meglépi a mágikus 11 ezres határt, sőt a Qvortruppal készült interjú már 9800-nál tart, ami engem is meglepett egyébként.

Analoglued 2018.01.24. 18:09:07

@Audiolife: @Pointe: Nekem simán jó a második helyezés, vagy akár a harmadik, egy ilyen illusztris társaságban.
Van az a vicc, amikor a kisvárosi egyetemi focicsapat mérkőzik meg a városi tűzoltók csapatával. A tűzoltók simán leverik az egyetemieket, 4-1-re. Másnap az egyetemi lapban az alábbi beszámoló lát napvilágot a sportrovatban:
" Tegnap rangadó mérkőzésen mérte össze tudását egyetemünk focicsapata a városi tűzoltók csapatával. A mérkőzésen csapatunk végül is az előkelő második helyet szerezte meg, míg a tűzoltók összesítésben az utolsó előtti helyen végeztek."
Szóval, a nézőpont, tudjátok.... :-)
Én egy hasznossági statisztikában szeretnék első lenni inkább, hogy hányan profitáltak abból amit leírtam. Szerintem elég jól állok. :-)
Ellenvélemény???
Ölellek Benneteket, G.

Zilotab 2018.01.25. 20:48:39

Bármelyik bejegyzést percek alatt fel lehet tornázni! :)

grafitember 2018.01.29. 19:53:59

Egész hamar egészen más rezonanciákra terelődött a szó.... :D