Indiszkrét kérdés 2.rész
2017. november 29. írta: Analoglued

Indiszkrét kérdés 2.rész

amelyből kiderül, hogy mindig van min javítani egy kicsit

Nos, ott folytatva ahol az első részt abbahagytam: (minden további bevezető nélkül)

Aktív elemek, tápok.

Az eredeti tervtől eltérően, tranzisztornak a 2N4401-es típust választottam. Karakterisztikában közel esik a BC109B-hez ( tipikusan 300 körüli béta, 0,54 V körüli nyitófeszültség, amire lehet elég jól párba válogatni ) nincs nagy szórás közöttük, nem kell százat venni, hogy legyen négy pár, nekem 20-ból simán kijött. A 2N4401-nek van egy rejtett jó tulajdonsága. A zajtényezője, amit valamiért nem specifikálnak, jóval alacsonyabb, mint a BC109-é, emiatt phono erősítőben határozottan jól használható.

Ugyanez mondható el a kimeneti buffernek választott MJE340-ről is. Tulajdonképpen a világ egyik legzajtalanabb tranzisztora, 0,37 nV/SqHz  zajtényezővel, ide épp megfelel.

mje_340.jpg

Egy ideig volt bennem egy kis bizonytalanság, vajon érdemes-e teljesen dual-mono kivitelben tervezni az erősítőt, megduplázva ezzel a tápegységek számát. Sajnos a phono esetében elég könnyen alakul ki földhurok, így a szingli tápos változatnál lehetett volna egy kis búgási esély, mint ahogy az a megépített deszkamodellen is volt. A duál táp ezt a veszélyt jelentősen csökkenti, és a jelvezetésnek is nagyon jót tesz, nem keveredik a két csatorna visszafutó jele a testvezetéken. Mérve a duál táp a csatornaszétválasztásban ( áthallás ) is segít, de ezt nem hiszem, hogy bárki is meghallja.

A NYÁK lemezen ott van mind a két csatorna tápja. Ezt nagyon fontos tervezési szempontnak tartom. Minden kábel, még a legrövidebb is, saját karakterrel rendelkezik, ezek hatását csakis így lehet elkerülni. Neutrális hangú ( saját karakter nélküli ) erősítőt nem lehet úgy építeni, ahogy az eredeti leírásban szerepel, két dobozban. Csakis így, egy panelen, kábelek nélkül. Nem véletlen az sem, hogy a bemeneti és kimeneti csatlakozókat egymás mellé terveztem a panelen, a KÁCSA Audio-nál beszerezhető panelbe ültethető jó minőségű RCA aljzatokhoz. Így a be és kimeneti kábelezést is megspóroljuk, annak hatásait szintén kiejtjük a képből.

Ennek az egy dobozos elvnek az az egyetlen folyománya, ami pénzbe kerül ugyan ( ez egy High-End aspiráns phono, nem költség alapon épül, ezt ne felejtsük el ) de simán megoldható, hogy egy teljesen szórásmentes, árnyékolt, fém házas, kiöntött trafó fog kelleni hozzá. Ilyet bárki rendelhet, pl. a gyöngyösi Elektris 2000 Kft.-nél (Varga Lajos cégvezető).

Működésére nézve az elektronika teljesen hagyományos mintákat követ, differenciál erősítők között egy passzív RIAA szűrő, a végén egy bufferrel. Azonban, négy alapvető design-elv segíti a jó hangminőséget. Az egyik a már említett, a 6,8MOhm és a 10 nF-os kondi alkotta dinamikus pozitív visszacsatolás, ami mikrodinamikailag életre kelti ezt az elektronikát. A második az a tény, hogy a táplálás nem az ilyen egyszerű, pár tranzisztoros kapcsolásoknál megszokott ( és ezzel aztán rögtön el is rontott ) egyoldalas, plusz és föld, hanem plusz-mínusz. Így a tápáramok nem a jelföldön fognak futni visszafelé, ez egy nagyon lényeges eleme a jó erősítő terveknek. A harmadik, hogy a linearizálásokat soros áram visszacsatolásokkal, és nem átfogó feszültség visszacsatolással oldotta meg G.Pozzoli, ezzel egy jelentős tranziens intermodulációt megelőzve. A negyedik pedig, hogy valójában csak 3 db tranzisztor van jelen a jelútban, és az erősítés minősége nem függ a differenciál erősítők „jóságától”. Ez az elektronika egyszerűnek látszik, de első ránézésre átgondoltan, hozzáértéssel tervezték, csak meghajolni és kalapot emelni lehet. Második ránézésre, a mérések után már vannak az embernek averziói, de erről később.

indiscreet_phono_tap.jpg

Az általam áttervezett tápegység két fokozatú, egy soros stabilizátort és egy sönt stabilizátort is tartalmaz, hasonlóan az eredetihez. Annyi különbséggel, hogy a soros rész egy bárhol beszerezhető LM317/337 IC-ből épül. Ez a sönt számára ad ki egy szabályozott feszültséget, kiszűri a brumm túlnyomó részét, a sönt pedig gondoskodik a tápvonal föld felé mutatott nyitott jelútjáról. Na, ez most tuttira nehezen érthető, fussunk neki még egyszer. A sönt ( TL431 ) egy dinamikus ( változó együtthatójú ) feszültségosztó test pont felé eső része. Jön az áram a soros stab. kockától, majd áthalad a soros ellenálláson, és záródik a föld felé a TL431-en keresztül. Utóbbi a beállítása szerint tartja az anódján a szabályozott feszültséget (táp) de egyszersmind nyitott állapotban is van, a rajta átfolyó áramot, ezzel pedig a soros ellenálláson eső feszültséget szabályozza, egyszersmind a plusz (mínusz) tápágon beérkező bármilyen AC jelet kis impedanciával leföldeli. Ebben az értelemben olyan, mint egy jó kondenzátor, csak annál sokkal kisebb az impedanciája, és sokkal lineárisabb. Az LM337 önmagában egy jó stab IC, de audio célra teljesen alkalmatlan, mert a test irányba mutatott jelútja nem elegendően tiszta. Pedig ez alapkövetelmény. A mögé kötött sönt szabályozó ezt a követelményt teljesíti.

ft_caps.jpg

A passzív alkatrész választásról.

Mint azt a deszkamodell is jól mutatta, egyáltalán nem kell a katonai mizéria ahhoz, hogy jó hang legyen a dolog vége. Néhány alkatrész azonban kritikus, ezeket célszerű az adott pozíció elvárásainak megfelelően válogatni. Az első ilyen alkatrész a puffer kondenzátor, ez határozza meg az erősítőnk hangkarakterének legalább a felét. A deszkamodellen az itthon is kapható Samwha 105 fokos ( barna házas ) „computer grade” kondenzátorait használtam, ezek hangminősége egészen elfogadható, némi közép-mély megvastagodás és magas hang lehajlás mellett, de ez nem zavaró mértékű. Árban sem vészes, szerintem. Ha több pénzt szánunk az alkatrészekre, szóba kerülhetne az ELNA Silmic II ( 3300uF/50V) vagy a Mundorf MLGO63-4700, esetleg az F&T FTSI-040, ami kb. ugyanaz a kondi, a Mundorf MLytic-eket is az F&T gyártja.  Eredetiben olcsóbb. A magam részéről még a Kemet PEH 536-ost is ide sorolnám, bár ezzel nincs korábbi tapasztalatom. A Kemet korábbi neve RIFA volt, ez azonban jól cseng, a PEH200-asokkal és 169-esekkel nagyon jók a tapasztalataim.

Ellenállások vonatkozásában az R7-R10 kört nagyon pontos értékekből kell megépíteni, ez a RIAA hálózat. 1% vagy az alatti pontosságú ellenállások jönnek szóba, ezeknek kb. 50Ft darabja, Synton gyártmány, 0,1% a hestore.hu-n rendelhető. A többi nem különösképpen kritikus. Én a saját példányomon mindenütt a Dale RN60-as katonai standardet használom, ez bevált. Hasonlóan jó lehetne még a Takman REY vagy a PRP piros ellenállásai, utóbbi kicsit loudnesses hangú, de ez csak a Dale után vehető észre.

Pontosságban a C2, C3, C4 poziciókban lévő kondenzátorok kritikusak, ezeket két-két darabból kell összeválogatni, a panelen ennek megfelelően alakítottam ki a helyüket. C3 – 2x100nF, C2 - 47 nF + 4,7nF, és a C4 – 10 nF + 6,8 nF. Általában a fólia kondenzátorok valós értékei a névleges alattiak, a válogatásnál ezt vegyük figyelembe. Mindig úgy válogassunk, hogy a párhuzamosított kondenzátorokat együtt mérjük, és legyenek a kívánt értéktől való 1% eltérésen belül. Ha a RIAA hálózat elegendően pontos, nem szól bele a hangkarakterbe, így azt a pufferek, az intersection csatoló ( 200 nF ), és a kimeneti kondenzátor fogja elsősorban megadni.

Kimeneti csatoló kondi. Szögezzük le, NINCS neutrális kondenzátor. Még a nagyon erre tartó, aranyárban mért Vcap sem az, elfogadható áron pedig nagy szarban bajban vagyunk. Ha olcsón szeretnénk megúszni, a klasszikus választás a Vishay MKP 1839, vagy irány az ebay, és keressünk 10 uF-os Siemens MKL-t, az a romantikus hangja miatt lehet érdekes. Magasban egy picit esik, ha ezt nem akarjuk, párhuzamosan be kell mellé forrasztani egy 10-100 nF-os Cornell-Dubilier 940C-t. A kettő együtt olcsó és szépen szól. Ha maximalizálni szeretnénk a hangminőséget, lehet innen feljebb lépni, van a 940C-ből elérhető áron 4,7uF-os, a saját második változatomban ennél maradtam. Kicsit drágábban ott a Sonicap Gen I. (27 USD/db), vagy a Mundorf Silver-Oil ( 100 EUR/db ) de ez már szerintem túl van a józan határon. A High-End optimumot ár/minőség vonalon valószínűleg a német RIKE Audio S-Cap 2-essel ( 4,7 uF, 50 EUR/ db) érjük el, vagy esetleg a Jantzen Alumen Z-Cap-al, ezek az angol HiFi Collective vagy az audiohobby.eu oldalán rendelhetők meg. Ezt az utóbbi két kondenzátort különösen aláhúznám. Ez a phono erősítő elsősorban a dinamikáról szól. Ha beleteszünk egy rakás pénzt egy ilyen projectbe, akkor valószínűleg ezt a célt maximálisan szeretnénk elérni. Nos, a RIKE kondenzátorok épp erre jók, a lehető legkevésbé fogják vissza a dinamikát, miközben transzparensen és kiegyenlítetten szólnak. 100 Euró a két darabért nem a világ vége. A gond az, hogy nem fér rá a panelre, így a beépítéskor kell trükközni az elhelyezésével. Maximalisták megoldják. A harmadik kísérleti példányon a Jantzen Alumen Z-re esett a választásom, a Takman REY ellenállásokkal kombinálva. ( Úristen, mi lesz ebből....)

alumenz.jpg

A rajzon szereplő C6 –os 10 uF teljesen feleslegesen magas érték, nincs szükség ekkora kondenzátorra. A 4,7 uF is bőven túlteljesíti a kívánt alsó határfrekvenciát, 10 KOhm lezárás mellett is 3Hz alsó töréspont (-3 dB) jön ki, hasonló lezárás mellett a 2,2 uF is 10 Hz alatti töréspontot ad.

Nincs a panelen külön megjelölve, de a tápok kimeneti pontjain ott van 4 db kondenzátor helye. Ezek – összhangban a TL431 gyári adatlapjával – mindenképpen 10uF feletti értékűek kell hogy legyenek, a sönt stabil állapotban tartására. Célszerűen 22-100 uF /35V -50V ültethető be ide. Legjobb választás a Panasonic Os-Con széria, ebből a 82uF/35V érték elérhető, itt: http://hu.rs-online.com/web/p/aluminium-kondenzatorok/7955632/

A TO-220-as tokozású LM317-337 fesz stab kockák normális esetben nem melegszenek nagyon, de 40V feletti puffer feszültség esetén biztos, ami zicher, nem árt, ha van rajtuk hűtőfelület. Az egyszerű elegancia és a rezgésmentes kivitel okán, ráterveztem a panelre 4 db Fischer Elektronik gyártmányú mini hűtőbordát, megvásárolható itt: http://hu.rs-online.com/web/p/hutobordak/7226896/

Kell hozzá 4 db szorító bilincs, azt nem adják mellé, külön kell rendelni. http://hu.rs-online.com/web/p/hutoborda-szerelesi-kellekek/7226921/?origin=PSF_438334|acc Mivel csak 25 db-ot adnak egyben, aki panelt rendel tőlem, jobban jár ha egyben a hűtőket, bilincseket is kéri hozzá, olcsóbb így.  Persze bármilyen más, felcsavarozható kis hűtőfül is megteszi.

Ugyaninnen rendelhetők meg az egyenirányításra használt gyors BYV27-100 diódák http://hu.rs-online.com/web/p/egyeniranyito-es-schottky-diodak-valamint-kiegeszito/7003968/  .

Mérések.

Sajnos más projektek miatt ( Gauss Harmonizer HD , plusz a megrendelt erősítők építése ) abszolút el voltam úszva az Indiscreet-tel, és ahogy az ilyenkor lenni szokott, az Univerzum megunta a tökölődésemet, és a segítségemre sietett. Történt ez pedig egy régi jó ismerősöm, Majerszky Béla személyében, aki spontán felhívott. Rég nem beszéltünk, és nekem jól esett ismét felvenni a szálakat. Kedvelem Bélát, mert egyenes, korrekt embernek ismertem mindig is, akiben meg lehet bízni.

Béla azzal állt elő, hogy tetszik Neki ez az elektronika, DE (!!!) számolgatja a töréspontokat, és szerinte nem jó a rajzon szereplő RIAA korrekciós tag, meg kellene pontosan mérni. Mivel amúgy is volt egy táp problémám a kész panellel, nagyon jól jött ez a felvetés, összecsomagoltam az egészet, és Béla kezébe nyomtam ( ilyenkor kell a bizalom ), hadd játsszon el vele, nyugdíjasként ráér.

Aztán két hét múlva megkaptam az eredményeket a panellel együtt, valóban van némi eltérés a célzott értékektől. Leginkább szembe tűnő egy 1,5 dB-es kiemelés 20 Hz-en, ami 200 Hz magasságában normalizálódik, tehát van egy kis basszus többlet. Az eredeti korrekciós tag számítása nem veszi figyelembe az őt meghajtó fokozat magas impedanciáját. Ugyan nem tartom ezt egy természeti katasztrófának, de ha valamin lehet javítani, hát javítsunk rajta. R7 rövidre zárásával valamit javul a helyzet, de nem ez a végső megoldás.

indiscreet_meresek_001.jpg

Béla eredeti mérési eredményei

 

Különben is van néhány egyéb pontja az elektronikának, ahol érdemes volna egy kicsit csavarni, szóval megint nekiülök, és áttervezem, a rajzot is, a panelt is. Egy újabb, szép reményű kísérleti modell. Prototipus 3 .

Akik eddig megépítették az eredeti rajz alapján a kapcsolást, ne csüggedjenek, nagyon jól szól az úgy is. Mi pedig Bélával most épp dolgozunk valami még precízebb megoldáson.

Folytatása következik...

Utóirat:  Később Deák Tamás barátom, aki szintén beszállt az Indiscreet projektbe, lemodellezte a kapcsolás viselkedését különböző tranzisztor paraméterekre, és úgy találta, hogy a korrekciós hálózat soros előtétjének a rövidre kötése csak magas (300+) bétájú tranzisztorok esetén jó ( a második pár esetében, az elsőknél nem számít ), 150 körüli bétánál viszont kell oda az az ellenállás. Ezt vegye figyelembe aki utánépíti a kapcsolást.

A bejegyzés trackback címe:

https://audioworld.blog.hu/api/trackback/id/tr5513402415

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.