Rezgések, rezonanciák...
2015. május 22. írta: Analoglued

Rezgések, rezonanciák...

Még régebben találtam ezt a képet a neten, és jól eltettem, mint valami jóféle kompótot, hogy ez még jó lesz valamire, szűk napokon. Ez ma van. Állatira be vagyok szűkülve, semmihez sincs kedvem, így eldöntöttem, hogy előre fogok menekülni, és inkább írok valamit. Két legyet is üthetnék ezzel egy csapásra: az én gondolataimat elterelhetném, másokéit pedig meghozhatnám, már amennyiben az illetőnek nem volna saját indíttatása. Na mindegy, ez úgysem fog felszínre kerülni. nem úgy mint a Krokodil Dundee-ban mindaz amit Wooly-nak elmondanak. Szokás szerint, mindenki használja amire akarja, vagy se.
De talán ezúttal sem írok majd hülyeségeket.

swingbase.jpg

A kép egy Boenicke Swingbase készülék alátét, ami túl azon hogy jól néz ki, még hatékonyan rezgésmentesít is, igazi multifunkciós darab.
Rezgésmentesíteni pedig nem árt, de jó ha tudjuk, hogy vannak jó rezgések, meg rosszak. Ez lehet hogy egy szocialista maradvány jelenség, akkor is voltak jó elvtársak, meg rosszak...
Szóval, nem minden rezgést kell csökkenteni, és az se mindegy hogy mennyire. Az egész világ rezgésekből épül fel, ha ezt mind hathatósan elnyomnánk, minden és mindenki csak meredten állna, és nem történne semmi. Afféle rezgés-jégkorszak lenne.
A rezgés elnyomás lényege, hogy részben szelektíve, részben pedig irányítottan kellene elnyomni a fejüket mindenütt játékosan felütő hullámokat. Legnagyobb ellenségünk: A REZONANCIA. Plííííz, hadd ne menjek bele a rezonancia fizikai értelmezésébe, akit érdekel, az utána néz. Csak annyit, hogy egy tárgyat bizonyos frekvenciával kívülről mozgatva, vagy gerjesztve, képesek vagyunk egyre erősödő önrezgést észlelni, azaz amikor a tárgy saját rezgési frekvenciája megegyezik a külső gerjesztés frekvenciájával, az önrezgés egyre erősödik. Na, ez a bajunk éppen. Mivel a zene is rezgés, azt szeretnénk, hogy ezen a számunkra jelen esetben egyedül fontos rezgésen kívül más, idegen rezgés ne jusson a fülünkbe. Nehéz ügy. A zene rögzítés és visszajátszás, azaz kedvenc mániánk, a HiFi - rezgés átalakítás oda meg vissza. És a folyamat ezer helyen van érintkezésben más rezgésekkel. Ha érintkezésben van, egyszersmind kölcsönhatásban is van. Minden ilyen esetben a két vagy több rezgés MODULÁLJA egymást, azaz ráül az egyik a másikára, és innentől együtt utaznak tovább. A ráülés MÉRTÉKE nem mindegy, mi most ebben szeretnénk előre jutni. Azt szeretnénk, hogy CSAK a zeneként értelmezhető rezgés jelenjen meg, a többi menet közben vesszen már el valahol, mint a csaj a motoros mögül. 'Lepsénynél még megvót...."


Hogyan lehet rezgéseket csillapítani??? Néhány elterjedt módszer, röviden.
1. Rezonancia eltolás. A legtipikusabb példája a Linn Sondek tányérja. A belső ú.n. inner-platter, vagy szíjtárcsa és a külső, tulajdonképpeni lemeztányér nagyon eltérő önrezgéssel rendelkeznek, így ha mechanikai kapcsolatba kerülnek (vagyis a külső tányért ráhelyezzük a belsőre) akkor jelentősen megváltozik mindkettő viselkedése, önrezonanciáik elnyomódnak. Ugyan lesz közös rezonancia pontjuk, de annak rezonancia hajlama több nagyságrenddel kisebb mint külön-külön.
2. Rezgésenergia átalakítás. Ilyenkor a rezgések irányában lehetővé tesszük, hogy a rezgés átalakuljon más tipusú energiává. Tipikusan mozgási vagy hő energiává szokás konvertálni. A jelen fotón látható készülék alátét épp ezt teszi. A rezgést mozgási energiává konvertálja, így az elvezetődik, és nem ül rá más, fontos rezgésekre.
3. Ellenfázisú rezgés. Jellemzően elektronikában használatos, mechanikailag nehéz megoldani, de van rá példa. Pl. van olyan High-End lemezjátszó, amely két, egymással ellentétes irányban forgó tányérral bír. Repüléstechnikában rengeteg példa van rá, különösen a légcsavaros gépeken alkalmazott ellenirányban forgó légcsavarok vagy rotorok ( Kamov, TU-95 ).
4. Mechanikai tehetetlenség elve. T.i. minél nagyobb egy test tömege, annál nehezebben mozgatható meg (voltál már kövér nővel??? ). Rezegtethetsz, de nem mozdul.... Ez jól működő dolog addig, amíg kicsi a gerjesztő rezgés energiája. DE minden tömeg energia-akkumulátorként viselkedik, a bejövő energiát eltárolja, és egy MÁSIK frekvencián aztán továbbadja. Csak az a kérdés, hogy nekünk melyik frekvencia lesz kellemetlenebb.
5. Tömegcsökkentés. Nincs tömeg = nincs ami rezegjen.
6. A fentiek kombinációi. Pl. a felfüggesztett vázas lemezjátszók a rezgésenergia átalakítás elvét (rugó) kombinálják a tehetetlen tömeg elvével (nehéz tányér). Pl. Linn, Roksan vagy Thorensek.


A rezonancia kontroll valójában rengeteg mérést feltételez, és sohasem tökéletes. És nem is minden rezonancia rossz. Ha a mérték minimális marad, azaz nem összemérhető a hasznos jellel, még előnyös is lehet. Bizonyos frekvenciák erősödése a többi azonos szinten tartása mellett életszerűvé, érdekessé tudja tenni a hangot, a túlcsillapított rendszerek mindig unalmasan, élettelenül zenélnek. És hát, szeretjük ha valaminek van egy karaktere. Szar Kellemetlen lenne ha minden egyformán szólna, vagy minden vörösbor ugyanolyan lenne.
(Nem tudni, hogy ez a horkolásra is igaz-e, a barátnőm szerencsére még nem unta meg...)

A bejegyzés trackback címe:

https://audioworld.blog.hu/api/trackback/id/tr277481474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nimrodatila 2016.11.23. 13:42:32

Kedves Gábor!

Bár még soha nem "kommenteltem" egyetlen oldalon sem, itt ezen a helyen megtenném. Ez sem vélemény nyilvánítás lenne, mint inkább kérés. Mikor még az átkosban képeztek Híradás Ipari Műszerészeket, a szaktanárom száját elhagyta az a szófordulat (lemezjátszó méréstechnika ürügyén): "Az lenne a legideálisabb ha el tudnánk egyes részegységeket különböző bolygókon helyezni, hogy egyik se lehessen egymásra rezgés ügyileg hatással". Ezen koncepció mentén lassan egy évvel ezelőtt arra az elhatározásra jutottam, miért ne építhetnék magamnak egy lemezjátszót, látva a reneszánszot, és a különböző űrállomásokat, még tanultam s mértem is a technikát, minden technológia adott a környezetemben, belevágtam az alkatrészek(csapágy, kar motor, motor vezérlés) beszerzésébe. Most ott tartok,az alkatrészek nagyjából összeálltak s a "kompúteren" van két-három elkövetett 3D-s "lemezjátszóm"(NC-re készen), de ha a Tanár úr elvét követem, s a Te írásodat elolvasom ebből is egy MIR-hez hasonló ürszekér lenne! Így most kezdek tanácstalan lenni, főleg ha a vörösborra asszociálok! Meddig érdemes elmenni? Mennyire szeparáljak? Az anyag választás, mint olyan : POM, acryl, rétegelt lemez? Melyik anyag, melyik részegységnél hozhat jobb eredményt? Ha az időd engedi, egy pár levél váltásra érdemesnek tartod az ötletet megvitathatnánk, azaz nagyon kíváncsi vagyok a véleményedre!

Tisztelettel:

Attila

nimrodatila 2016.11.29. 15:33:45

Kedves Gábor!

Úgy tűnik nem kavartam fel túlságosan az állóvizet!
Akkor amit össze szeretnék építeni:
Maxon dcx 22 l + ENX 16 easy + escon 36/2 DC a meghajtás
egy Pro-jec Carbon 12cc hangkar és Clearaudio CMB2-es mágnescsapágy.
Nos ehhez szeretnék valami ügyes kis sasszit!

Üdv:

Attila

Analoglued 2016.11.29. 21:33:28

@nimrodatila: Szia Attila!
Bocsánatot kérek az elmaradt válasz miatt. Ki sem látszom a megoldandó feladatokból ( itt az év vége... ) de most hogy már reklamálod is ( jogosan ! ) tényleg leírnék pár gondolatot. Nem tudom persze garantálni az eredményt, de gondolat ébresztőnek jó lesz.
Az ideális futómű merev. Az ideális futómű könnyű. Az ideális futóműnek nincs csapágysúrlódása, a lemezben keletkező rezgések nem jutnak rá a tányérra, onnan pedig a csapágyon át a sasszira, karra, hangszedőre. Tökéletes az egyenfutása, és a motor rezgései nem jutnak át a tányérra, sem a hangszedőre.
Az ideális futóműre a külső rezgések sem jutnak rá,
Tehát.... az ideális futómű:
1. Nem abban a szobában van, ahol a zenét hallgatod
2. Valamilyen atomstabil, vagy hatalmas tömegű ( száz kilogrammokról beszélünk ) vagy egy nagyon-nagyon könnyű de jól felfüggesztett állványon áll.
3. Maga a sasszi iszonyú merev, egyszersmind nagyon könnyű és antirezonáns ( aerolam vagy karbonfiber szubsasszi ).
4. A csapágy már rálehelésre is forogni kezd, és a támasztási ponttól (golyó) mért legtávolabbi pontján a tengely ütése 1 mikron alatt van.
5. A tányér DC motor esetében könnyű kell legyen (Pink), ac szinkron motor esetében nehéz, de egyszersmind antirezonáns ( lásd Linn ).
6. Direkt hajtás esetén könnyű tányér kell ( Achroplat )
7. A sasszi a kar és a csapágy között nagyon merev és rezonancia csillapított legyen. Lásd a Pink projektemet.
Legjobb lenne vékony dural lemezből készült méhsejt szerkezet, vagy poliurethán hab két karbonszálas vékony epoxi lemez között.
8. 3 pontos ( 120 fokban ) tányér meghajtás, vagy direkt hajtás.
9. Öööö...kilenc. Miért éppen a Project kar? Egy DC hajtott mágnescsapágyas lemezjátszóhoz kellene egy ennél sokkal jobb kar. Pl. egy Origin Live Encounter, vagy egy SME IV.
Kérdés??? :-)

Üdvözöllek, Gábor
Ui. Kérnék szépen képeket a projektről, lehetőleg építési lépésenként!

nimrodatila 2016.11.30. 12:23:44

@Analoglued: Szervusz Gábor!

Köszönöm, hogy felvetted a kesztyűt!
Nem reklamáció, volt a második bejegyzés, mert elég sok fontos és pontos infó van a blogodon, hozzáértőnek elég is kell legyen,de "sajátot" szeretnék építeni megfelelő anyagválasztás és precízó mentén. Mert, úgy gondolom a jó hangú lemezjátszó a pontosságon és precizitáson múlik, no és az anyagválasztáson(rezonancia). Itt akadozik az én elképzelésem is. S nem utolsó sorban csak a Te elfogulatlan tapasztalatodra számíthatok az anyanyelvünkön.
Akkor pontokba foglalva;
1; Egy külön szoba adott többet nem kapok.
2; Paks túl közel van, (semmi sem biztos), de az állványom kőből készült olyan 450 kg körül mozog, tekintsük megfelelő elcsatolásnak.
3; visszatérünk
4; A csapágyra (CMB2) ezek mentén esett a választás, jónak tűnik pörög rendesen, bár még nem óráztam ki, de tervezem, kiváncsiságból is.
5; osztom:
a; AC (tudom már megint) project 2xperience motor + a nagyobbik speed contol box lehetőleg fa és plexi szenvicsszerkezetű tányérral(ez már van).
b; DC a Maxon rendszerhez két út lehet ezek szerint: hívjuk delrinek és plexinek.(ezek még nincsenek a kezeim között, de 6db-nak vagyok várományosa kb 2hét)
6; passzolom, "szíjhajtásban" gondolkodom.
7; levadászom a duralu méheket, olyat még nem lőttem!
8; lásd a hármast
9; Igen tudom: Pro-ject
Kici occó, s nem látom olyan reménytelennek a dolgot, tényleg nem fizettem érte százat se! Szétszedni vettem! Pivot rendszerü, szerintem nem rossz koncepció, "laza" a cég gyártósori tűrése, olcsó anyagválasztás! Tetszik a karbon, ha a rezgéselnyelésre gondolok! Tehát; a "zsebemben" van 10 db nsk "high precision micro bearing" a pivot fajtából, s ha azt a fránya pivotot tényleg 60 fokra köszörüljük és "adunk" neki némi DLC coatingot akkor közelítünk az igazsághoz. A kábel cardas litze szőtt mostmár. S talán a Japán kolléga fél év után meghozza a szigetről a Furutech kábelemet is. Majd meghalljuk! Remélem!
Akkor a hármas és nyolcas:
Tételezzük fel:
Kőállvány adott!
Következő szint:
25 mm vastag gránit legyen 500 X 500 három lábon saválló és delrin kombináció (négyen nehéz kiszintezni). megvan.
Jöjjön a három DC motor legyen delrin házban, felfogatva aerolamból (jó csúnya :-) ), hajazzon mondjuk a clearaudio velemelyik űrszekerére a 120 fok végett. A következő szint legyen a csapágyé alu, delrin szendvics szintén clearaudio "csillag" a grániton nyugodjon. Itt ezen a ponton kell jönnie egy kompromisszumnak amit ugye nem szeretnénk. Fizikailag nem fér el még egy csillag a grániton, tehát kénytelen-kelletlen a hangkart már a csapágy plattformra kell helyezni. És itt jön számomra a Gordiuszi csomó, a kartartó anyaga megfelelő és célravezető lesz e duralu méhekkel készítve?
Rajzokat hamarosan csatolok!

Üdvözöllek, Attila

nimrodatila 2016.11.30. 16:44:44

Nem csatolok, bocs, nem tudok............

nimrodatila 2017.02.06. 09:04:22

Szervusz Gábor!

Megkaptad a levelem?

Üdv:

Attila