Egy másik kiállítás margójára
2017. november 16. írta: Analoglued

Egy másik kiállítás margójára

AV-Trend Show 2017

Egy ideig gondolkodtam azon, érdemes-e nekem is írni pár sort az idei AV-Trend tapasztalatairól, különösen miután elolvastam Veres Attila ( aka. Audiolife ) szinte mindenre kiterjedő recenzióját, annál jobbat aligha tudnék elkövetni. Persze nem versenyzünk mi ezen ( már azon, hogy melyikünk ír jobban ) mert nyilvánvalóan le vagyok maradva, laza stílusban mindenképp, és az AudioWorld amúgy is egy technikai identitású felület, és nem esztétikai értékű, mint Attila munkássága.

Mégis, végül  tollat ( oppardon, billentyűzetet ) ragadtam, néhány saját nézőpontból elkövetett beszólás erejéig, amivel szokás szerint sem bántani, sem ingerelni nem szeretnék senkit sem, csak egy sajátos nézőpontból rápillantani erre az egész magyar audiofil vonaglásra, aminek tanúi lehetünk.

Kezdeném azzal, ami az Audiolife-on is első sorban olvasható, hogy idén a kommersz hifi nem jelent meg a kiállításon. Ennek sok oka lehet, de leginkább az, hogy a kommersz hifi lassacskán nincs. Hiába mennék be a Media Marktba, vagy az Euronics valamelyik üzletébe, száz porszívóra esik egy hifi komponens. Az is valamiféle minitorony, vagy hasonló „nyalánkság”. Ez azt a viccet juttatja eszembe, ami kb. 1980-as években ütötte fel a fejét, amikor is egy, a tököli reptérről felszállt MiG-21-es vadászgép lezuhant Érden, és emiatt 3-an meghaltak. A magyar ember képes efféle esetekből is viccet faragni - innen is látszik mennyire együttérző népek volnánk. Szóval a vicc úgy szól, hogy „Hol a legmagasabb Magyarországon az életszínvonal? Hát Érden, mert ott 3 főre esik egy repülőgép... „

Na, hát épp ez a keserű valóság rémlik fel bennem, ma Magyarországon olyan alacsony a HiFi becsülete, hogy a boltban száz porszívóra esik egy darab közepesnél gyengébb HiFi ( szándékosan nem írok audio-t, az egy másik kategória) komponens. Ma a HiFi poros hátsó polcra szorult a kávégép és a turmixgép mögé, ma már akkumulátor töltőből is jóval szélesebb a választék, mint pl. CD lejátszóból.

vifa_helsinki_600.jpg

        Muzix Group - Vifa táska-bluetooth-állatijó-hájend-hallgasszenétmindenhol

A tendencia különben érthető. Az audio-kultúra mindig is egy relatív szűk réteghez jutott csak el, részben anyagi okokból – amikor 5 ezer Forint egy CD, és 6-nál indul egy új nyomású bakelit? – részben pedig az utóbbi másfél évtized során teljesen átalakult zenehallgatási gyakorlat okán. Amikor a fiatalokat hozzászoktatták az mp3 nagyszerű hangzásához, amikor a zenelejátszást beintegrálták a mobiltelefonokba, amikor az a cool, ha az autóhifi bömbölve rázza az egész karosszériát, ezeken a sarokpontokon hajolt le az audiofilia utánpótlása. Nem csak idehaza. A konzumer kényelem-kereskedelem is megtette a magáét. Multiroom, a házimozi, a lifestyle, ismerős dolgok mindannyiunknak.

Még a kilencvenes évek végéig volt élet a hifiben is. Azóta azonban a kommersz hifi piaci alapon szép lassan majdnem kihalt. Nem érte meg erre fejlesztési pénzeket költeni.

Van még valami. A kommersz hifi általános válságának szerintem van még egy oka, amiről nem szokás túl sokat merengeni, de talán igaz, és ide kívánkozik. Szétnyílt az olló a zenelejátszó készülékek két szegmense, azaz a HiFi és a High-End Audio között. A zenerajongók / hallgatók általános hangminőségi elvárásai növekedtek a jobb készülékek fejlődésével, de ezt a kommersz szórakoztató elektronikai ipar nem tudta, esetleg nem is akarta távolról sem követni. Nem a hangminőségben látták az eladhatóság zálogát. Inkább tolták a házimozi szekerét, ott öt hangszórót lehet eladni ugyanannak az egy vevőnek, stb. A megfizethető audio komponensek kínálata is csökkent, minőségük pedig lassanként hozzáigazodott az mp3 szubkultúra diktálta szinthez. A koncertek hangzásnívója sem kápráztatja el a hallgatóságot, nem merül fel különböző minőségi szintek összehasonlításának lehetősége, nincs mihez viszonyítani a fiataloknak. Ugyanazt a torzítás-tömeget etetik meg velük nap, mint nap, azt az érzést keltve, ami szinte biztosan meg sem fogalmazódik szavakban, gondolatokban, csak egy homályos hátsó megérzés formájában, hogy a zene – ilyen.

Nagyon kevés fiatal srác jut el egy-egy komolyabb berendezéssel bíró ismerőshöz, és ébred rá, hogy ez itt valami más. De késő. Mert hazafelé menet a mobiltelefonon újra szól a jól ismert mp3 hang. A Zene.

Vissza a kiállításhoz. Miért nem jött el a Konzumer Szakma? Nincs mivel előállnia, és amúgy is szánalmas, amivel még esetleg elő tudna. Itt van pl. a Pioneer esete, amely márkával a Basys mégis csak előrukkolt, be is ültem két előadás erejéig.  Húsz perc alatt végigszenvedtem egy Tom Cruise film egyik jelenetét, mobiltelefonról, letölthető app ( applikáció, program ) segítségével vezérelhető bluetooth-os multiroom-házimozi-zene szett öt miniatűr hangszórójából, bármiféle térhangzás nélkül megszólaló effektek között, majd jött a Spotify, és mp3-ról egy női énekhang, majd a multiroom hatást bizonyítandó, a hátsó két párból hirtelen valami egészen más, rádióadás, vagy ilyesmi. Ülök, és arra gondolok, hogy ez most akkor mi? Miről szeretnének itt meggyőzni? Hogy ez a rendszer mindenre jó, és azt egy mobiltelefont piszkálva lehet váltogatni? Úristen.... inkább felálltam, és kértem a csajoktól egy kávét, a megrázkódtatás csillapítására. Legalább kedvesen adtak egyet. Azért dicséret is illeti a Basys-t. Legalább tartottak előadást, megszólították a betérőket, megpróbáltak információt átadni, ez messze nem mindenhol volt tetten érhető. Pedig a betérő látogató ezzel fogható meg igazán. Az átadott információ többet ér, mint ha csak leül, és hall amennyit hall. Az igazi persze az, ha hallja is, amiről beszélünk Neki. Feltéve ha van, amiről érdemes beszélnünk.

dsc_0103.JPG

A Denon meg a Yamaha még gyárt valamiket, de hát azok forgalmazói is rájöttek, hogy a kezükben lévő technika egy akárcsak közepes audio készülékeket felvonultató kiállításon elvérzik, nem esne jól a blamázs. Úgysem ez a közönség fogja azokat megvenni. Nem találkozik a kereslet jellege a kínálattal. Más a vevőkör. Jogos hogy nem jöttek. Nekik nem is kellene kiállítás, vagy ha igen, azt az összes bevásárló központban kellene tartani szimultán, karácsony előtt, egy teljes hónapon keresztül.

A másik jó megfigyelés, hogy elmaradt a top High-End is. A L’Auditeur, Nagy Laci, aki hagyományosan ebben a szegmensben (is) utazik, ugyan kiállított, de egy szerényebb rendszerrel. A Limar szintén távol maradt, ahogy az Audiofil Szalon is, bár részükről legalább Szabó Karcsival jó volt összefutni. Karcsi jövő év elejétől nyugdíjba vonul, és csakis az audio tesztek, cikkek írásának szeretné szentelni az idejét, a Hangzásvilág c. online médiájában. Hogy ez mennyire jó döntés, azt én nem szeretném megjósolni, de ettől függetlenül, Karcsival még az idén szeretnék egy interjút készíteni, ebből sok minden kiderülhet. Hiányoltam Dankó Péteréket ( Penna & Poor ) dehát megértem. Huszti Zsolt ( Heed Audio ) jól elvan a klubnapjaival, meg amúgy sem a magyar vásárlókból él, minek jönne.

dsc_0056.JPG

Szokásos szintjét hozta Zalán az Audio Note rendszerekkel, és a Qualiton csövesei is jók, mint mindig. Új belépőként a Rega és Chario képviseletet felvállaló Allegro Audio (Eger) állított ki először, ill. a 72 Audio nevű cég ( Bodnár Zsolt ) a remek MC trafóját promotálta, mind a két helyen tudtak hangot, zenét csinálni kiállítási körülmények között is, ez dicséret. Külön nagy szám az Allegro FLOW nevű új elektronika családja, egy újabb kitűnő magyar termék. Nem olcsó, de legalább az értéke arányos az árával. Nem először állított ki az Impressivia, ahol a KR Audio csöves erősítői szóltak a cseh RD Acoustic szélessávú dobozaival. Szélessávú hangszórókat nem szerencsés csöves elektronikákkal párosítani, mert a hibáik ráerősítenek egymásra, mondom ezt annak ellenére, hogy tudom, maroknyi elektronika létezik, ami egy szélessávúval baráti viszonyban van. Még szerencse hogy tudtunk azért valamit javítani a helyzeten. Ízlésekkel persze nem érdemes vitatkozni, de a KR erősítők másféle dobozokat szeretnének, és az RD dobozok is másféle elektronikát. SZVSZ. Ezeken a helyeken a kiállítók használták a szintén startup Gauss Audio EMI / RFI szűrőket, de erről most itt csak ennyi, mert magam is érintve vagyok ebben a projektben, így nem mennék bele mélyebben, még valaki úgy vélné, hogy ez itt a reklám helye. De nem.

flow_600.jpg

Nagyszerű hangot hozott a kiállításra a Taylor Acoustic, Szabó Tibor dobozai Krahling Zoli (Soner) elektronikáival rendkívül kiegyenlítetten, jó tonalitással és dinamikával szólaltak meg, ehhez a lenti nagy terem fenti kis szobáknál jobb akusztikája is segített egy kicsit. Csalódást keltett bennem az Audio Centrum, a tavalyinál gyengébb felhozatallal, Jankovics Laciék ennél tudnak jobb hangot is csinálni, idén valahogy nem állt össze, pedig kétszer is visszamentem.

Érdekes újdonság volt a magyar NCS Audio rendszere + Guillaume Chalaron RM szoftverének demoja, a dobozok tudnak valamit, de sajnos az elektronika ezzel nem tart lépést, állandóan az erősítő problémáit hallottam abban a szobában. Az RM szoftver, amit Májusban a müncheni Shown is meg tudtam hallgatni, ismét hozta számomra azt a fura érzést, hogy némelyik számon elég sokat javít, másokon meg inkább ront. Ez azért nagy baj, mert így nem lehet előre tudni, mi lesz egy-egy lemeznél a végeredmény. 3 ezerért per lemez, elég lutris.

Más szobákba is betértem, de valahogy nem tudtak megfogni, sem a kínai utánérzésű új Rotelek az Aymara-nál, sem évek óta a szerintem kategóriájában gyengécske hangú Classé, jobban járnának, ha a nagy B&W dobozok mögé valami sokkal jobbat tudnának tenni, ezt évek óta mindig megállapítom – magamban. Ez persze csak egy vélemény, a kereskedelmi szempontok mások.

dsc_0062.JPG

Összefoglalva, úgy érzem, az AV-Trend mint nagy magyar audiofil seregszemle folyamatosan veszít a fényéből. A kiállítók elmaradása a show által indukált nullához konvergáló kereslet-emelkedés és a járulékos cécó, költségek összevetése után nem nagyon meglepő. A helyszín az M szint nagyobb szobáit leszámítva, az emeleten alkalmatlan egy jóízű bemutatkozásra, a levegő hiánya mellett a néhány látogatóból áradó hagyma illetve egyéb illatorgia is gyors hátrafordulásra késztet.  

Kicsit szétválni látszik a High-End is, két, sőt inkább három részre. Van a márkás – drága – külföldi presztizs-hájend, van a józanabb, de még mindig márkás kvázi-hájend, és jön fel, mint magyar helyzet-lakmusz, a DIY High-End, ami még épp fájdalomküszöbön táncolva nem képes eldönteni, hogy akkor jó legyen-e, és exportképes, egyszersmind drága, vagy épp csak hogy jó, de keressen idehaza vásárlót. Egyre inkább úgy érzem, hogy ha nem akarjuk a magyar audio kultúrát a jövőben mint egykor volt fogalmat kezelni, valamit tenni kellene.

Nyilvánvaló, a piaci trendek az olcsóbb szegmensben pont ellenszélben vannak, a shown megjelenő érdeklődő közönség láthatóan ismét csak egy jópofa hétvégi unaloműző eseményt lát ebben a kiállításban, és kevés kivétellel semmiféle szándéka sincs konkrétan vásárolni. Az internetes fórumokon a hangosan nyilatkozók vélemény morzsái sem feltétlen a jó irányba mozdítják a népet. Valahol, valahogyan mégis csak meg kellene támogatnunk a jelenleg underground kategóriában vegetáló magyar audio kultúrát.

Általánosságban, hihetőbbé kellene válni. Kevesebb hype, több minőség. Az olcsóbb dolgoknak fogyaszthatóvá, a drágáknak pedig árarányosabbá. És ez nem csak az audio termékekre, hanem a kiállításokra is igaz. Mert most mindenki áll és néz, és szinte senkinek nincs egy egészséges jövőképe.

Rezsőnek se, akit hiába kameráznak bőszen körbe-körbe, már érzi a langyuló szelet, és a többieknek, gyártóknak, kiállítóknak sem. Iparági probléma.

Lehet, hogy az audio kultúra belátható jövője Magyarországon a DIY –ban mozgók kezében van ???

Csak kérdezem....

 

NGP@AudioWorld

2017. November

A képekért köszönet Drescher Laci barátomnak!

 

A bejegyzés trackback címe:

http://audioworld.blog.hu/api/trackback/id/tr6713279673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Audiolife · http://audiolife.blog.hu 2017.11.16. 12:20:36

Van sima hifi is. Tavaly is volt, meg azelőtt is elég szép számmal. Az M szint szinte csak arról szólt. Kapásból fel tudok sorolni öt olyan forgalmazót, aki az elmúlt években volt, idén meg nem.
Szerintem a DIY nem pálya. Zsolt ezt megteheti, hogy kijön és simán befizeti a bérleti díjat, de a többieknek egyszerűen vagy nem éri meg kijönni, vagy nincs ennyi a zsebükben. Vagy nincs olyan terméke, amivel meg lehet jelenni.

A fő ok az, hogy Rezső elengedte a kezét a dolognak, és a lendület is elfogyott. Nem megy már az emberek után, nem is nagyon hirdet, ami bejön, bejön, ami nem, nem alapon. Show addig lesz, amíg valaki finanszírozza. A facebook kampányon például nem volt sem rádió szpot, se semmi. Azt sem értem, hogy a HFP és a többi nagyobb portál miért nem hirdeti az eseményt. De én sem kaptam egy bannert, hogy tegyem ki, pedig engem azért úgy, ahogy, de valamennyire ismernek.

Ha a kereskedők is elengedik, akkor ennyi volt. Az biztos, hogy azt az infrastruktúrát, szervezési tudást és marketinget, amit a Soltész Média beletesz, nem fogja pótolni egyik talpraesett hazai high-end guru sem. Még akkor sem, ha létrejönne a Nagy Népi Összeborulás, amit kizártnak tartok. És az is kizárt, hogy egy ilyen összezsugorodott piacon Csontos után bárki megcsinálja a "kétszer keresek a kiállításon" trükköt, egyszer a szobák bérleti díján, egyszer meg a saját bevételemből, amit ott eladok.

A rendezvényszervezés és a média megjelenés két önálló szakma, amihez egyik hifista sem ért. Persze könnyű abban hinni, hogy összedobjuk a pénzt, aztán megy magától. Nem hinném, hogy iparági probléma, amikor az összes többi, hozzánk hasonló volt szocialista országban sztenderden működős, stabilan növekvő létszámú hifi és high-end rendezvény van. Lengyelországban konkrétan olyan, hogy lefosod a bokád.
Idén 15 ezer látogató volt kint és 168 kiállító mutatott be 520 márkát. Ehhez képest Budapest onnan nem is látható játékos.

www.hiendnews.gr/hiendnews-gr-tonys-element-poland-high-end-show-2017/
audioshow.pl/

Falucskai Zoltán 2017.11.16. 14:53:08

Szerintem tényként kezelhető, hogy az e-kereskedelem mára lemalmozta a hagyományos hifi bemutatótermeket. A kommersz termékek marketingesei végrehajtották azt a paradigmaváltást a vásárlók fejében, hogy objektív kritériumokkal leírhatók az egyes készülékek.

A különböző elektronikai kütyük (telefon, laptop, tablet, fényképezőgép) kapcsán totál megszokott a specifikáció szintű összehasonlítás.

Pld: snapsort.com/
www.phonearena.com/phones

A másik elv a bővülő funkcionális képességek jelentik a fejlődést, haladást.
Ez funkcióbűvölet a hifivel telekhatáron mozgó házimozit mára totálisan maga-alágyűrte. A házimozigyártók kényszerűségből igazodik hozzá.

Azt nézzük meg, hogy mit tudott felmutatni a hazai hifi? Szubkultúrákba zárkózás, bloggerpromótálás, hifi fórumok, zárt klubbok.

Ez nem a jövő.

.bta 2017.11.16. 17:49:07

A Rezsősót siratni, ez már tényleg a vég... véletlenül sem akarom elviccelni, mert valójában a társadalmi helyzet a tragikus. Marhára nem rendezvényszervezés vagy életszínvonal kérdése... nem életszínvonalban csúsztak le végzetesen a "potenciális érdeklődők", hanem a féktelen kulturális és morális bűnözés hatása érhető tetten. (Lengyelországban voltak fékek.)

ogab 2017.11.16. 18:52:09

Nemcsak a zenében terjed az igénytelenség....

Drescher László 2017.11.16. 19:14:38

Azt azért ne feljtsük már el a kurvanagy kesergésben, hogy Lengyel testvéreink 38 millióan vannak, az csaknem a 4x-ese a jelenlegi magyar népességnek. Az már piac a javából, míg a mi kis 10 millás országunk ahhoz képest lófax esti fénnyel!

Audiolife · http://audiolife.blog.hu 2017.11.17. 11:16:46

@.bta: Sajnos egyet kell, hogy értsek. A kiállításról egy ideje már nem az a réteg jön, akit megcéloznak, és ennek minden bizonnyal kulturális okai is vannak.

Audiolife · http://audiolife.blog.hu 2017.11.17. 11:20:01

@Drescher László: Oké, viszont az összehasonlítás arányos is lehetne, ha nem az alig 20 szobának kellene versenyeznie a 160-nal.
Nagyon nagy jóindulattal idén eljött 2 ezer ember. Azért ha ezt megszorozzuk hárommal, akkor az 6, nem 15 ezer, mint a lengyeleknél.
Magyarul a háromszor akkora népesség nem magyarázza, hogy miért van ott hatszor több hifista.

Másik példa: az osztrákok kevesebben vannak, mint mi és összehasonlíthatatlanul minőségibb kiállítást képesek szervezni.

Fkw 2017.11.17. 11:36:26

@Audiolife: Az idei kiállítás ma kezdődik Varsóban ,3 helyszínen.A tavalyitól több látogatót várnak.

Homo ludens 2017.11.17. 20:57:26

Fizetőképes kereslet hiánya

Homo ludens 2017.11.17. 20:58:46

“Másik példa: az osztrákok kevesebben vannak, mint mi és összehasonlíthatatlanul minőségibb kiállítást képesek szervezni.“

ogab 2017.11.17. 21:08:34

Pedig ha az MP3 hallgatók egyszer vennék a fáradságot és utánanéznének, hogy százezer forintból mit lehetne összehozni, csak meg kellene nézni a használt cuccokat. Kincseket lehet találni (belépő szinten) sz..ér-h...ér.

ogab 2017.11.17. 21:09:45

@Homo ludens: Semmire se való telefonokért többet kiadnak, mit előző hsz-ban.

Homo ludens 2017.11.17. 21:25:11

Mit várunk...mit is várhatunk ?Legtöbbünknél egy élet munkája egy komolyabb rendszer (ha vagyunk annyira szerencsések ,hogy összejön)
Pénz,pénz és mégegyszer pénz...bizony ha tetszik,ha nem ,ez erről is szól nem csupán a zenéről.Nyilván a minőségibb kereslet, minőségibb kínálatot is teremt...Üres zsebbel persze lehet bámészkodni a különböző “sókon” és nézegetni a sokmilliós rendszereket...de így mit várunk...mit is várhatunk?

grafitember 2018.01.19. 10:39:07

Szerintem alapvetően a klikkesedés és az alapvető stílus, ahogyan egymáshoz viszonyulunk itt, az interneten, megmutat minden tünetet. Nincs széles bázisa az igényes zenehallgatásnak, és ha így megy tovább, nem is lesz. Kérlek, ne vegyétek túlzott egoizmusnak, ha leírom pár sorban, velemi mi történt, hogy jutottam oda, hogy éppen ide kommentelek.
A kétezres évek elején szippantott be a vinil, édesanyám egy könyvtárban volt hanglemeztáros, ez jött vissza, a tudat alól, és elsodort. Mindegy. Volt pénzem és szerettem volna gyönyörű hangot, otthon.

Fórumokat kezdtem olvasni. (felszisszentetek?) Sokat. Linn-lemezjátszót kell venni, de használtan nincs, újonnan nagyon drága.
Lett egy Pro-Ject Perspective. (Bese tuninggal. khm.) Lett bele egy Denon 103. Lett hozzá egy PhonoBox SE. Egy Alisca Orange Aaron (máig megvan) és egy Onkyo cd, megvan ez is. Jobb híján. Hangsugárzókat kellett volna vennem. Fórumokat kezdtem olvasni.... és még. Fórumtársakat hívtam magamhoz hallgatózni, nem nagyon akart jönni senki. Fórumtársakat hívtam magamhoz, hogy segítsenek beállítani a lemezjátszómat. Nem jött senki. (talán jövő héten! Próbálkozz, menni fog!) Próbáltam, nem lett jó.
Vettem Jamo dobozt, eladtam, vettem BW dobozt, eladtam, Magnat, Focal... jöttek a drótos emberek, és nekem nem volt más, csak a fórumról "ismert" nickek... elköltöttem egy valag pénzt és nem lett semmi.

Egyedül voltam és maradtam végig. Ott volt a zene a kezemben, a hodozón és nem jutott, nem juthatott el a fülemig, a lelkemig. Ott maradt közöttünk a tanácstalanság, az arrogancia és az írígység.

Szekértáborok vannak. Húsz éve majdnem mindenhol ugyanazokba a kommentelőkbe fut bele az ember. A topikok felénél már személyeskedés van. "Amíg te a Müpába járogatsz, minden héten, addig én mérek és forrasztok, szóval ne beszélj nekem a zenéről!!!" -és fordítva. Ugye?
És a neten kívül nincs más infó bázis. Ki ír manapság húszezer karaktert egy lemezjátszó beállításáról, mint Darvas? Pedig lehet, hogy kellene...

Az alap problémát ott látom, hogy mindenki sérült egy kicsit, a hifi, high-end sem olyan téma, amiről kellemesen, sokáig el tudnánk soka beszélgetni. Egy lesajnáló megjegyzés egy erősítőre, (bocsánat: kapcsolásra) soha be nem gyógyuló sebet ejt a másikban. Nincs közösség, nincs tisztelet az emberekben egymás felé. Nincs türelem, nincs nyitottság. Sokan hallgatnak Magyarországon több milliós rendszereket, velük mégse nagyon találkozik az ember. Teljesen érthető(?)

Aki esetleg kacsintgatna az audió felé, mert mondjuk a misztikuma fogja meg, vagy a zene felől jön, az nem sok szépet talál a neten -magyarul. Pláne, ha egy fórumban esetleg tanácsot kér. Játsszunk el a gondolattal, hogy jelentkezik valaki, azzal a szöveggel, hogy "Megvannak a szüleim lemezei, Sinatra, Juliette Greco, Belafonte...Bob Marley jugó nyomásban, Beatles bolgár kiadásban... milyen lemezjátszót vegyek? Az LG centeremre rá tudom kötni? Van AUX... képzeljük el a topik sorsát. Vagy jön egy válasz (Debut, vagy Edwards, AT95....stb, stb..) vagy jön 120, de a harmadiknál már teljesen másról van szó, és olyan személyeskedsekkel, hogy rettenetes.

Szerintem sokaknak lélekben is hozzá kell nemesedni ehhez a szenvedélyhez. Tisztelet, nyitottság és önbecsülés nélkül nem szerveződnek közösségek. Ha nincsenek közösségek, nincsenek újságok sem, sem rendezvények, sem semmi. Nincs kiket kiszolgálni.